Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958

Cseresnyés Ferenc Magyarországon - a sokoldalúan specializált műszaki szakiskolák és technikumok (fa­ipari, tejipari, üvegipari stb. technikum), amelyek a természettudományi-műszaki főis­kolára, egyetemre történő továbblépés lehetőségét biztosították. A Szövetségi Köztár­saság mintegy kétszázötven, ilyen jellegű érettségivel rendelkező tanulót fogadott be. A gyakorlati képzés politikai szándékát leginkább talán a szakmunkások közvet­len továbbtanulási lehetőségének a biztosítása tükrözte. A munkásosztály politikailag preferált tagjai a gimnáziumok esti tagozatán gyorsított ütemben („gyorstalpalókon") készülhettek fel az egyetemi, főiskolai tanulmányokra. A többnyire már családos sze­mélyektől ez olykor minden politikai támogatás mellett is hihetetlen erőfeszítéseket igényelt. Korlátozott számban így szerzett érettségivel rendelkezők is érkeztek Magyar- országról Németországba, ahol a megkezdett tanulmányaik folytatásának a lehetőségét remélték.14 Idős fejjel, a nyelvismeret hiányában azonban ez még az otthoninál is nehe­zebben megvalósítható célkitűzésnek bizonyult. Számukra a leginkább járható útnak az újbóli szakmunkássá válás lehetősége kínálkozott. 2. táblázat Az érettségi vizsgák letételének ideje Magyarországon a gimnáziumokban (tanítóképzőkben) és a technikumokban, esti tagozatos gimnáziumokban, 1945-195615 Év Gimnáziumi és tanítóképzős érettségi Technikumi és szakmunkás érettségi 1945 vagy korábban 43 4 1946 20 2 1947 22 3 1948 31 6 1949 29 2 1950 57 3 1951 80 12 1952 78 14 1953 115 25 1954 127 47 1955 119 58 1956 123 44 Összesen: 844 (79,3%) 220 (20,7%) Az érettségi vizsga sikeres letétele önmagában nem jelentette (és jelenti) a közvetlen bejutást egy felsőoktatási intézménybe. A korabeli magyarországi felvételi bizottságok a szakmai, tudományos felkészültségen túl, mint említettem, a felvételizők politikai 144 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom