Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Masát Ádám: A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához
A menekültkérdés szerepe 5-ére virradóra mintegy tizennégyezer, Prágában és Varsóban tartózkodó keletnémet menekült távozhatott lezárt vasúti szerelvényekben a Német Szövetségi Köztársaságba.63 A vonatok nem a legrövidebb úton, és nem közvetlenül az NSZK-ba, hanem az NDK-n keresztül haladtak velük. Az út során az összes menekült személyi okmányait elvették a keletnémet hatóságok. Csak azok segítségével tudták ugyanis beazonosítani a kiutazókat, és így vált (volna) számukra lehetővé, hogy különféle intézkedéseket foganatosítsanak velük vagy hozzátartozóikkal szemben. Az NDK-ban kialakult helyzetért és a menekülthullámért is felelőssé tehető Honecker így kommentálta az eseményeket: „Magatartásukkal valamennyien lábbal tiporták erkölcsi értékeinket, és kirekesztették magukat a társadalomból. Egy könnycseppet sem érdemelnek."64 A Német Szövetségi Köztársaság budapesti követségének tevékenységére már az 1980-as évek első felében is érkezett panasz az NDK külügyminisztere, Oskar Fischer részéről. A politikus hevesen kritizálta, hogy a követség nyugatnémet útleveleket állít ki keletnémet állampolgároknak.65 A későbbiekben azért érte támadás a nyugatnémet diplomatákat, mert - elsősorban tanácsokkal és térképek rendelkezésre bocsátásával - segítséget nyújtottak a keletnémeteknek a szökések megvalósításához. 1984 és 1989 között folyamatosan nőtt azoknak a száma, akik áttelepülési szándékkal keresték fel a nyugatnémet követséget Budapesten. 4. táblázat A budapesti német nagykövetségen regisztrált keletnémet állampolgárok száma 1984 és 1988 között66 Év, hónap A budapesti követségen regisztrált, áttelepülni szándékozó keletnémetek száma A budapesti követséget elhagyni nem kívánó keletnémetek száma 1984 41 11,17 1985 97 17, 7,11 1986 312 25 1987 925 68 1988 2774 (szept. 15-ig) 165 (szept. 15-ig) Fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg a prágai követség épülete egy palota volt, hatalmas belső térrel és udvarral, a budapesti követségen viszonylag szűkösen fértek el a keletnémetek. Kezdetben a pincében és az épület alsó szintjén szállásolták el őket, később azonban a felső szinteken lévő irodákban is ágyakat kellett felállítani ahhoz, hogy ne legyenek teljesen embertelen körülmények között. A helyzet egyáltalán nem volt rózsás: hatalmas teher hárult a követség dolgozóira, hiszen az épület nem volt alkalmas ennyi ember befogadására, mosási lehetőséget sem tudtak biztosítani, és illemhelyből 2014. tél 123
