Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Masát Ádám: A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához
Masát Adám A német állampolgárok beszélgetése az eltérő NDK- és NSZK-beli hétköznapokról, életszínvonalról, utazási szabadságról és általánosságban a társadalmi viszonyokról, motivációs alapként szolgálhatott a szökéshez.33 A Stasi szerint ezeknek az embereknek az elhatározását erősíthette a magyar szolgáltatóiparnak a nyugat- és a keletnémet turistákkal szemben tanúsított eltérő magatartásmódja. Minden bizonnyal a frusztráltságnak is szerepe volt, hiszen ami a nyugatnémeteknek Magyarországon olcsó volt, az a keletnémetek számára bosszantóan drága.34 1987-ben a fent említett mindkét hatást bizonyítani lehetett egyes eseteknél. 1987-ben a magyar-osztrák határnál százharminchét, a magyar-jugoszlávnál pedig nyolcvankét keletnémet állampolgárt vettek őrizetbe. Az ország nyugati részén Hegyeshalom és Sopron (összesen 78 személy), Szombathely és Kőszeg (összesen 49 személy), valamint Körmend és Szentgotthárd (összesen 10 személy) térségében voltak a gócpontok. A Hegyeshalom és Sopron közötti szakaszon történt határsértések koncentrálódása nagyrészt egy 1987. júliusban, Sopronnál végrehajtott és a nyugatnémet média által bemutatott sikeres szökésnek volt tulajdonítható. Bizonyíthatóan szerepet játszott benne azonban az is, hogy a határ közvetlen közelében számos turistaközpont működött, ahol a nyugati és a keleti kommunikációs csatornák összefutottak. A déli határszakaszon Lenti és Letenye (összesen 23 személy), Szeged (31 fő), továbbá Barcs és Mohács (összesen 28 személy) térségében koncentrálódtak a szökések. Az elmúlt évek gyakorlatához képest a legnagyobb változást a határ gyalog történő megközelítése jelentette. Az őrizetbe vett kétszáznegyvenhat személyből kétszázheten mindenféle segédeszköz nélkül vágtak neki az útnak.35 Egyértelműen háttérbe szorult tehát a rejtekhelyes szökési mód, bár az év végéig így is negyvennyolc gépjárművet kellett visszaszállíttatni az NDK-ba. A szökést segítő személyek közül hét nyugatnémet, egy osztrák, egy olasz és egy magyar állampolgárt, továbbá egy nyugat-berlini lakost tartóztattak le. Kőszegnél két - addig szokatlan - erőszakos áttörési kísérlet történt: egy házaspár teherautóval, egy egyedülálló keletnémet pedig a motorkerékpárjával akart átjutni osztrák területre. Kiderült továbbá, hogy az NSZK budapesti nagykövetsége nyugatnémet útleveleket készített keletnémet állampolgárok számára, illetve telefonon is segítséget nyújtott az illegális határátlépésre készülőknek. Egy esetben pedig egy NSZK-ban dolgozó guineai diplomata a gépjárművében próbált meg egy keletnémet állampolgárt „átcsempészni" - sikertelenül.36 1988 folyamán tovább nőtt a keletnémetek által a szocialista blokkon belül elkövetett határsértések száma. A Stasi munkatársai már a nyári hónapokban azzal szembesültek, hogy az ilyen ügyek száma messze meghaladja a korábbi évekét. A harmadik negyedévi (évközi) jelentés elkészítésekor mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ismét ugrásszerű növekedésről van szó, hiszen 1988. szeptember 30-ig több keletnémetet tartóztattak le a szocialista országokban, mint bármelyik korábbi naptári évben összesen. A Stasi IX-es számú főosztálya ráadásul akkor már további harminckilenc keletnémet 116 Külügyi Szemle
