Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL), Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-14, 50 D, 601/12, 7. 25 A magyar delegáció tagjai: Keszthelyi Gyula, Szénási György, Bródi Gábor, Hodicska Tibor, Boros Miklós, Katona László, vezetője: Szőcs Ferenc. A román delegációt Ion Diaconu vezette, tagjai: Gheorghe Albut, Dumitru Tincu, Ion Donca, Avram Túra. „Jelentés a magyar-román államközi alapszerződésről folytatott szakértői tárgyalások első fordulójáról, 1992. február 3.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1,49 D, 330/1.5. 26 Uo., tételszám 128-1,49 D, 330/1.1-4 és 1-28. 27 „Mandátum a magyar-román alapszerződés szakértői tárgyalásainak első fordulójához, 1992. január 23/'. MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1, 49 D, 330.1-5. 28 „Román relációs áttekintés, 1992. december 17". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX- J-l-J, tételszám 128-14,50 D, 601/12,5-8. 29 „Jelentés a magyar-román államközi..." TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1, 49 D, 330/1.1-4. 30 Uo. 19. 31 Uo. 3-4. 32 Nem találtam utalást arra, hogy miért tulajdonított a határkérdésnek ekkora jelentőséget a román fél, de bizonyosra vehető, hogy a magyar fél kisebbségi cikkelyével szemben nekik is fel kellett lépnie, ez pedig nem más volt, mint a területi sérthetetlenség elve. Abban az időszakban ugyanis az európai integrációs szervezetek is nagy hangsúlyt fektettek a határkérdések stabilizálására, így a románok részéről az nem volt alaptalan felvetés, és a Nyugat irányába is könnyen kommunikálható volt a megalapozottsága. A másik felvetés, miszerint a kérdés a közvéleményt is foglalkoztatja, kevés valóságalappal bírt: a lakosságot abban az időszakban a növekvő infláció, a fogyasztói árak és a téli gázáremelkedések foglalkoztatták a leginkább, a határkérdést sokkal inkább a külügy tartotta napirenden. „Az új román kormány programja, 1992, november 25.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-2,50 D, 2960/1,1-3. 33 „A román tömegtájékoztatás magyarellenes megnyilvánulásai". 1992. április 23.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-8, 52 D, 721/1,1-5. 34 Erre utal a Külügyminisztérium Területi Főosztályának a február 24-én keltezett válasza a szakértői tárgyalások második fordulójára való román meghívásra. A főosztály értékelte a 330/1. aktában a tárgyalások első fordulóját, és a következő megállapításra jutott: „Jelen helyzetben nem érdekünk, hogy a román parlamenti választások előtt a most hivatalban levő kormánnyal a tárgyalásokat folytassuk...". „Román meghívás az alapszerződési tárgyalások második fordulójára, 1992. február 20.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-1, 330/4, 49 D, 3. Hasonló a végkövetkeztetése a május 18-19. között sorra került államtitkári találkozónak, amelyen Mele^canu tárgyalt magyar kollégájával, Katona Tamással, továbbá Jeszenszky Gézával is. A tárgyalásokról készült beszámoló világosan leszögezi, hogy „a román diplomácia jelenlegi célja, hogy teljesítse az európai intézményrendszerekbe való bejutás feltételeit... és hazánkkal mielőbb aláírja az alapszerződést. Álláspontunk szerint azonban a román féllel magas szintű tárgyalásokat, pl. alapszerződés, csak az új koalíciós kormány megalakulása után érdemes kezdeményezni, illetve folytatni." „Jelentés Teodor Mele^canu román külügyminisztériumi államtitkár budapesti tárgyalásairól, 1992. május 18-19.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-13,49 D, 1051/6,8. A londoni székhelyű Védelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese az államtitkári találkozót kommentálva óvatosságra intette a magyar felet. Mint az a Hajgató Józseffel, a londoni magyar nagykövetség diplomatájával folytatott beszélgetésből kiderült, Románia elsőrendű külpolitikai célja az EK-társulási szerződés aláírása, ennek a célnak minden mást - így az alapszerződés tárgyalásait is - alárendeltek. „Magyar-román alapszerződés, 1992. május 29.". MNL OL, Külügyminisztérium, TÜK-iratok, XIX-J-l-J, tételszám 128-123,49 D, 330/10, 1. 35 Az alapszerződés kapcsán feljegyzéseket, nyilatkozatokat találunk a brit, francia, holland, amerikai, orosz és izraeli diplomatáktól is. 36 „Főnöki levél - az RMDSZ Országos Elnökségének levele a magyar és a román kormányhoz, 1992. 2014. tél 103
