Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ A nyár folyamán, július 4-5. között a Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH által szervezett találkozón vettek részt a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A sokat ígérő csúcstalálkozó záródokumentumában leszögezték, hogy mind az anyaország, mind a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, és összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit.78 A döntés következménye azonban az lett, hogy a pártok között felbomlott a külpolitika hármas prioritásáról addig meglévő konszenzus. A soron következő események, amelyek a magyar kormány irányváltásaként értelmezhetők, az alapszerződés megszövegezésében a szakértői szintű egyeztetések befejezését jelentették: előbb a magyar miniszterelnök nyilatkozott arról, hogy a magyarromán alapszerződés létrejöttének küszöbén állnak, majd az augusztus 13-14. között Bukarestben megrendezett államtitkári találkozó résztvevőinek megnyilvánulásából is kiderült, hogy elhárultak az alapszerződés előtt álló akadályok, így a két ország hamarosan aláírja azt. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy megegyezés született az Európa Tanács 1201. sz. ajánlása kapcsán is, melyet a román fél addig folyamatosan elutasított.79 A szerződés mellékletébe végül bekerült ugyan a dokumentum, de egy úgynevezett szűkítő megjegyzést is fűztek hozzá,80 amely lényegében korlátozta az ajánlásban a kollektív jogokra vonatkozóan megfogalmazott kitételt, és explicite kimondta, hogy az nem vonatkozik az etnikai alapú területi autonómiára. A románokkal való kompromisszumra törekvő álláspontján az RMDSZ és a hazai ellenzék részéről érkezett kezdeményezések ellenére sem változtatott a magyar kormány. Előbb az RMDSZ küldöttsége vázolta a Horn Gyulánál tartott megbeszélésen az alapszerződés kapcsán a kisebbségi cikkely szűkítő jellegét és a dokumentum egyéb hiányosságait (pl. az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása), de eredménytelenül.81 A magyar ellenzék pedig a szeptember 3-i parlamenti vitán igyekezett jobb belátásra bírni a kormánypártokat, ám azok elvetették az indítványát. így a végleges szöveg elkészülte után, szeptember 16-án, Horn Gyula és Nicolae Vácároiu Temesváron aláírta a magyar-román alapszerződést.82 A tárgyalások dinamikájának és a felek tárgyalási pozícióinak figyelembevételével az alapszerződés létrejötte egy négypólusú viszonyrendszerben értelmezhető, melyben a fő aktorok: Magyarország, Románia, az RMDSZ, továbbá az integrációs szervezetek és a nyugati államok. Ezt a következő ábra szemlélteti: 2. ábra 2014. tél 95
