Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés folyamatos konszolidáció eredményeképpen, 2013-ban - sikerült azt 80 százalék alá csökkenteni, míg a fejlett, nagy európai uniós gazdaságokban és az Egyesült Államokban is tetemesen megnőtt az adósságtömeg. A válság idején a munkanélküliségi ráta országos átlagban 9,2 százalékra szökött fel, a keletnémet országrészben meghaladta a 17 százalékot. A munkanélküliség még nagyobb lett volna, ha nem terjesztették volna ki rendkívüli mértékben a részidős foglalkoztatást (Kurzarbeit). A részidőben foglalkoztatottak száma 1,5 millióra nőtt a válság nyomán. Ennek és a beindult fejlődésnek köszönhetően 2013-ra a munkanélküliek arányát csaknem felére, 5,4 százalékra csökkentették, abszolút számban 3 millió fő alá. A keletnémet tartományokban azonban a munkanélküliség még mindig kb. kétszerese az országos átlagnak. A német gazdaság növekedési teljesítménye szerény mértékű, és egyelőre behatároltak a javításának lehetőségei. Ugyanakkor gazdasági potenciálja, technológiai fejlettsége, humán erőforrása és fejlett, nagy, igényes, jól fizető piaca miatt Németország vonzó, stabil partner Európában. Az ország Európa-politikájának gazdasági szegmensében mindinkább előtérbe kerül a normatív európai mellett a nemzeti érdekérvényesítő szerep.21 A stabilitásorientált stratégia leginkább a koncepcionális pragmatizmus keretében érvényesíthető. Németország és Kelet-Közép-Európa gazdasági kapcsolataiban az elmúlt közel negyedszázadban a kereskedelem és a tőkekapcsolatok, beruházások játszották a fejlődés motorjának szerepét. Ezek jelentősége továbbra is fennmarad, de a humán tőke fejlesztésével kapcsolatos területeken - az oktatás-képzésben, a kutatás-fejlesztésben, a tudományos-kulturális cserekapcsolatokban - történő együttműködés a jövőben felértékelődő hajtóerővé válik. Kelet-Közép-Európában az integráció és a regionalizmus fontossága párhuzamosan, de nem egyformán változik a rendszerváltás óta. Valamennyi kelet-közép-európai ország termelési és exportszerkezete döntően (több mint háromnegyed részben) átalakult, de ez nagyban tükrözi a külföldi működőtőke-beruházások hatását. A visegrádi országok súlya jelentősen megnőtt a német külkereskedelemben és a tőkeexportban egyaránt. Minden visegrádi országnak Németország a legnagyobb külkereskedelmi, tőkenyújtó, technikaszállító és kooperációs partnere. A térség telephelyként felértékelődött a német beruházók számára. Közép-Európa nyugati és keleti fele között a különbségek fennmaradtak, de a válságrégiókhoz képest a térség az elmúlt években a nagyobb stabilitásával és a növekedés újbóli beindulásával felemelkedő pályára került, ami tartóssá válása esetén a felzárkózás alapját képezheti.22 A jövő kulcskérdése Németországban: a követhető gazdasági modell kialakítása és a versenyképesség megerősítése a kettős szorításban - az Egyesült Államok technológiai fölényének és a kínai exportexpanzió nyomásának „harapófogója" között. A német gazdaság jövője növekvő mértékben függ néhány konkrét globális kihívásra adott stratégiai válaszától. Ezek: az energiatermelés és az energiahasznosítási technológiák 2014. tavasz 61
