Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban
Gaál Fanni Európai szabályozási törekvések Franciaország példája jól mutatja, hogy az eurózóna esetében nem könnyű megőrizni a stabilitást. Rengeteg szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a különböző szinten álló, a válság miatt pedig egyébként is ingadozó gazdaságok stabilan tartsák az eurót. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a monetáris unió tagjai a legkevésbé sem engedhetik meg maguknak azt, hogy egy befolyásos hitelminősítő ügynökség esetleges leminősítése váratlanul érje őket. Mint a fenti francia eset bizonyítja, egy nagyobb, erősebb gazdaságnak van esélye túllendülni egy visszaminősítés negatív hatásain, a kisebb tagállamok azonban a „nagyok" minden rezdülését megérzik. Az erős függőség, amely az évek során kialakult a tagok között, a közös valuta bevezetésével még szignifikánsabb lett. Ez a kölcsönhatás oda-vissza működik: a görög adósságválság az egész eurózónának komoly problémát okoz, mind a mai napig. Bár nyilvánvaló, hogy ezek a pénzügyi gondok nem egyszerűen a minősítéseken múlnak, manapság általános véleménnyé vált, hogy a Big Three befolyása kezdi túlnőni a valódi jelentőségét. A közel egy évszázados működés olyan reputációval ruházta fel e három ügynökséget, amely hatalmat adott a kezükbe. Azonban az általam már felvázolt kétségek és problémák, amelyekkel egy külső vizsgálódó találkozik a hitelminősítők eljárásainak elemzése során, fenntartásokra adnak okot. A 2008-as gazdasági válságot kiváltó hitelezési problémák elmélyülésében játszott szerepük szinte vitathatatlan, ugyanakkor egy új szemlélet is előtérbe került. Mivel mint független pénzügyi intézetekkel, az ügynökségekkel szemben kevésbé lehet nemzeti szabályozást alkalmazni, így marad az a lehetőség, hogy azzal a másik felet célozzuk meg: vagyis a minősítetteket. Európai Értékpapír-piaci Hatóság A monetáris unió két legfontosabb pénzügyi szervezete: az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER). Az előbbi elsősorban az euróhoz fűződő központi banki feladatokat látja el, az utóbbira pedig a rendszer kettőssége miatt volt szükség: hogy a monetáris unión kívüli EU-tagállamokat is bizonyos szinten integrálni tudják. Ettől függetlenül létrehoztak egy olyan szervet is, amely kifejezetten az értékpapírpiac hatékonyságát, átláthatóságát és integritását kívánja biztosítani: ez az Európai Értékpapír-piaci Elatóság (ESMA). E hatóságot hivatalosan a hitelminősítő ügynökségeket szabályozó 2009-es európai uniós szabályozás 2010. novemberi módosítása hozta létre.50 A cél egy olyan rendszer felállítása volt, amely - az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez hasonlóan - regisztrációhoz köti az EU-n belül működő ügynökségeket. Ez azért előnyös, mert önmagában a regisztráció olyan feltételek teljesítéséhez kötött, amelyek garantálják a minősítések pártatlanságát és megbízhatóságát. 182 Külügyi Szemle
