Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban
A nem állami szereplők hatalma vezethetett volna, akár a két évvel korábbinál komolyabb következményekkel. A piac azonban összességében gyorsan és pozitívan reagált a megállapodásokra, a Fitch pedig 2014 márciusában feloldotta a megfigyelést, és végül nem változtatott az USA besorolásán. Nem kizárt, hogy az USA adósságának minősítése is tovább romlik a közeljövőben, ráadásul jogosan aggódhat a világ többi része is, hiszen ha már az USA sem tud megoldást találni a pénzügyi problémáira, az más gazdaságokra is erősen negatív hatással lehet. Franciaország leértékelése Az Egyesült Államok 2011-es leértékelését hosszú ideig nem követte AAA minősítésű európai állam hátrasorolása. Mint az előző fejezetben rámutattam, az amerikai események azonban sokkal inkább hatással voltak az európai piacra, mint az USA gazdaságára. Ráadásul a 2008-as gazdasági válság is jóval érzékenyebben érintette Európát, főleg az eurózóna tagállamait. A következőkben Franciaország példáján keresztül feltárom, milyen politikai és gazdasági környezet uralkodott Európában akkor, amikor a lemi- nősítés végül az öreg kontinens államait is utolérte 2012-ben. Ezt követően bemutatom, ez a közvetlen lépés milyen hatást gyakorolt Európára és a világ gazdaságára az USA leminősítéséhez képest. Az eurózóna válsága 2010-re mélyült el igazán, valójában azonban az EU17 nem csak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság következtében került szembe súlyos pénzügyi gondokkal. A legtöbb államra jellemző, hogy hosszú évek alatt olyan államadósságot halmozott fel, amelynek törlesztése a válság miatt lehetetlenné vált. Az eladósodottság további súlyos következményekkel járt, legfőképpen a befektetői bizalom elvesztése okozott problémát. A legnagyobb mértékben Görögország eladósodása viselte meg az eurózóna tagjait, bár 2010-re Portugália és Spanyolország szintén egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe került. Egy közös valutával rendelkező, de eltérő gazdasági fejlettségi szinteket produkáló térségben kritikus lehet az együttműködés és a gazdaságpolitikák harmonizációja. Az eurózóna alapító tagjai és a későbbi csatlakozók éppen az ebből fakadó nehézségeket megelőzendő állították fel a maastrichti szerződésben azokat a konvergenciakritériumokat, amelyek szigorú követésével elkerülhető lenne a gazdasági széthúzás a tagok között. Ezeket a kritériumokat azonban nemcsak tartani nem sikerült, de néhány állam esetében már az eurózónába való belépéskor is kétséges volt a teljesítésük; ilyen például Görögország, amelynek gazdasága ennek következtében a recesszió kezdete óta folyamatosan zsugorodik.34 Franciaország sem teljesítette maradéktalanul az elvárásokat az elmúlt években; ezt foglalja össze az alábbi táblázat. 2014. ősz 177
