Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - AMERIKAI DOKTRÍNA ÉS EGY RÉGI "ÚJ" ÁLLAM - J. Nagy László: Új állam születik: Algéria, 1962
/. Nagy László A program, amely egyben az FLN első átfogó programja is, önkritikusan viszonyult a szervezet múltjához és jelenéhez. Bírálta azt, mert csak a függetlenség kivívására helyezte a hangsúlyt, annak is a „technikai aspektusára", a fegyveres harcra, s elhanyagolta a politikai nevelést, valamint paternalizmus és formalizmus jellemezte. Ezeknek a hiányosságoknak „feudális szellemmel átitatott" autoritárius mentalitás lett a következménye. Depolitizálódtak a nemzeti felszabadító háború intézményei is, mivel létrehozásuk felső döntés eredménye volt. Következésképpen csak egyetlen szilárd, stabil testület maradt: az ALN. Különösen pedig a Marokkóban és Tunéziában állomásozó, ún. határ menti hadsereg. A jelentős számú, mintegy 25.000 főt kitevő, modern fegyverekkel felszerelt, fegyelmezett hadsereget a parancsnokuk, Huari Bumedien vezérkari főnök tudatosan készítette fel a politikai szerepre. A tunéziai Le Keiben valóságos káderképző iskolát hoztak létre, ahol a politikai biztosokat képezték. A tananyagban előkelő helyen szerepelt Che Guevara és Frantz Fanon24 tevékenységének és munkásságának a tanulmányozása, de az iskola könyvtárában megtalálhatók voltak Lenin és Mao Ce-tung munkái is. A határ menti hadsereg 1962 elején már nyíltan követelt magának politikai szerepet a független Algériában.25 Miután az FLN végrehajtó testületé, a Végrehajtó és Koordinációs Tanács 1957 elején elhagyni kényszerült a fővárost, majd az országot is, és az egyre nagyobb francia katonai nyomás miatt nem tudott visszatérni, a képviselete az országban harcoló egységekre, az ALN-re szállt. Ám éppen a francia katonai nyomás miatt az egységek nem tudtak állandó kapcsolatot tartani egymással, összehangolt akciókat szervezni. Ennek következtében az egyes vilaják arra kényszerültek, hogy önálló életet éljenek. A vilaják ekkor még csupán összesen mintegy 15 fegyveres felett rendelkeztek, de számuk március után, különösen pedig júliustól, a függetlenség kikiáltását követően, ugrásszerűen megnőtt, s elérte a 130.000-et. (Ahogyan ez lenni szokott, megnövekedett a kimúló hatalommal szembeni „ellenállók" száma. Őket nevezték Algériában „marslakóknak".) A GPRA sikerrel oldotta meg azt a feladatot, amelynek elvégzésére létrehozták: megtestesítette az algériai probléma internacionalizálását, és eredményes tárgyalásokat folytatott a francia kormány képviselőivel. Bár több tucat ország ismerte el, reális politikai hatalommal nem rendelkezett. Az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsa ülésének résztvevői tulajdonképpen abban is egyetértettek, hogy a radikális társadalmi program megvalósításához szükséges az FLN újjászervezése. Abban viszont már nem, hogy milyen testület kezdje azt el, mikor, s főként hogyan. Az FLN újjászervezésére hivatott politikai bizottság személyi összetételére a jelölőbizottság nem tudott olyan javaslatot tenni, amely kétharmados többséget kapott volna. Június 5-én az ülésen, ahol ezt bejelentették, egy szavazási procedúrát érintő kérdésben az ideges légkör pattanásig feszült. Tahar Zbiri, az 1. vilaja parancsnoka azt kérte, hogy a vilajatmács távol lévő három tagja nevében is szavazhasson. Erre azonban csak akkor 118 Külügyi Szemle
