Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István 2004 kapcsán az elemzésekben felmerült, hogy Kelet-Közép-Európa növelheti az EU-n belüli gazdasági instabilitást és különbségeket. A 2008-2009 utáni gazdasági fejlemények viszont azt mutatják, hogy a pénzügyileg instabil Dél-Európával szemben Kelet- Közép-Európa stabilizálódó, növekedését beindító és az EU-ban felértékelődő régióvá és telephellyé kezd válni. Németország szerepe az európai pénzügyi válság kezelésében és a stabilizációs programokban A 2008-ban kezdődött és hatásaiban máig le nem zárult pénzügyi válság nyomán előtérbe került a gazdaságban a reálszféra és a pénzügyi szféra drasztikusan felborult egyensúlyának megteremtése - azaz az egyensúlyhiányoknak a belátható időtávon belüli csökkentése elkerülhetetlen feladattá vált az Európai Unió egészében, de a fize- tésimérleg-többlettel rendelkező országokban, így Németországban is. Ez a szükséglet az államháztartás egyensúlyának megteremtésével és fenntartásával kapcsolatos költségvetési intézkedéseket helyezi előtérbe.6 A válság legsúlyosabb hosszú távú hatása az országok adósságállományának rendkívüli emelkedése. A költségvetési hiányokat viszont már rövid és középtávon le kell építeni az adósságszolgálati terhek csökkentése érdekében. Németországnak az Európai Központi Bank által létrehozott pénzügyi stabilizálási alapokban való szerepvállalása kiemelkedő méretű és jelentőségű. Ezek 800 milliárd eurós nagyságrendje az éves brüsszeli költségvetés sokszorosa. Remélhető viszont, hogy e garanciaalapok pénzének jelentős részét nem kell majd lehívni. A brüsszeli költségvetésben vállalt szerepe eltörpül a különböző támogatási programokban való részvételéhez, a pénzügyi mentőcsomagokhoz, a hitelnyújtáshoz és garanciavállaláshoz történő hozzájárulásához képest. Az EU költségvetéséhez való nettó befizetői hozzájárulása 2011-ben 12,14 milliárd euró volt. Ez úgy keletkezett, hogy Németország az EU- költségvetésbe befizetett összesen 23,77 milliárd eurót, míg az EU-ból Németországba érkező transzferek értéke 11,83 milliárd eurót tett ki. A két tétel különbözetéből az igazgatási kiadásokat (193,4 millió euró) levonva kapjuk meg a német befizetési többletet, a több mint 12 milliárd eurónyi hozzájárulást.7 Az európai pénzügyi stabilitási eszközt (European Financial Stability Facility, EFSF) 2010 júniusában, német-francia közös koncepció nyomán hozták létre. Az EFSF fő célját abban határozták meg, hogy „az egész euró valutaövezet pénzügyi stabilitását biztosítsa". Ez az alap tulajdonképpen védőernyő funkciót hivatott betölteni. Az euróövezeti országok 780 milliárd eurós garanciaalapot hoztak létre, amely 440 milliárd eurós hitelezési kapacitással rendelkezik. Az EFSF létrehozásához Németországban egy, a stabilizációs mechanizmusra vonatkozó törvényt (Stabilisierungsmechanismusgesetz) 50 Külügyi Szemle
