Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban
Szekrényes Éva A választásokat követően három ellenzéki párt - az Isa Mustafa vezette Koszovói Demokratikus Szövetség, a Ramush Haradinaj által vezetett Szövetség a Jövőért, valamint a Koszovói Kezdeményezés44 - alakított koalíciót, együttesen megszerezve a szavazatok többségét: több képviselői hellyel rendelkeznek, mint a Thagi által vezetett, csaknem hat éve kormányon lévő Koszovói Demokratikus Párt.45 A két legnagyobb ellenzéki párt, az LDK és az AAK vezetői már a választásokat megelőzően is többször hangoztatták, hogy a PDK-n kívül mindenkivel hajlandóak együttműködni egy erős és működőképes koalíciós többség megteremtése érdekében. Elsősorban azokat a választókat kívánták ezzel megszólítani, akik kiábrándultak a PDK-ból. A koalícióalkotás feltételei az alkotmány rendelkezése szerint A 2008-ban elfogadott alkotmány IV. fejezetének 95. cikke szerint a választásokat követően Koszovó elnöke javaslatot tesz a miniszterelnök személyéről a parlamentnek. A kinevezett miniszterelnöknek 15 napon belül be kell mutatnia a kormány tagjait, és a kabinetjéhez a parlament jóváhagyását kell kérnie. Amennyiben a parlament valamiért elutasítja a jelöltet, az államfőnek tíz napja van arra, hogy új személyt bízzon meg a kormányalakítással. Ha a parlament ezt a jelöltet sem támogatja, új választásokat kell kiírni. Az alkotmány azonban nem fogalmaz teljesen egyértelműen. Az LDK és az AAK épp ezt kívánta kihasználni akkor, amikor gyors koalíciót kötött egymással, hiszen együtt több parlamenti mandátummal rendelkeznek, mint a PDK. A Kuvendi alakuló ülése A koszovói elnök több mint egy hónappal a választások utánra, 2014. július 17-ére hívta össze a mandátumot nyert 120 képviselőt a parlament alakuló ülésére. Az ünnepi ülésen - mint már arról szó volt - az alkotmány és a Kuvendi házszabályi rendelkezései szerint a képviselők az eskütétel mellett megválasztják a parlament elnökét is. A legtöbb parlamenti mandátumot (37) elért párt, a PDK az alakuló ülésen Ágim Aliut46 jelölte a parlament elnöki posztjára, akinek azonban nem sikerült a többség szavazatát megszereznie. A voksoláskor az ellenzéki pártok kivonultak az ülésteremből, ezzel határozatképtelenné tették a parlamentet. Ekkor a korelnök, Flora Brovina elnapolta az ülést. Ezt követően a választások után kötött megállapodások alapján az LDK, az AAK, a NISMA - akik együtt többséggel bírnak a Kuvendiben - új korelnököt választott: a második legidősebb képviselőt, majd Isa Mustafát jelölték a parlament elnökének. Őt a jelen lévő képviselők többségének szavazatával (65 „igen") meg is választották. Mivel a szavazás idején a VV képviselői a teremben tartózkodtak, az 74 Külügyi Szemle
