Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban

Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? LDK elnöke ezért 2010. szeptember 27-én lemondott a köztársasági elnöki tisztségéről.32 Utólag kissé érthetetlen Sejdiu döntése, hiszen talán egyszerűbb lett volna a pártelnök­ségről lemondania, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy nem sokkal a döntése után, 2010 novemberében az LDK-elnöki pozícióért vívott csatában alulmaradt Isa Mustafával szemben. 2010 októberében az LDK kilépett a koalícióból,33 ám ezzel a lépésével nemcsak a PDK-val kötött megállapodást bontotta fel, de kormányválságot is okozott. Hashim Thagi miniszterelnök az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaor­szág és Németország vezetőivel is konzultált az országban uralkodó válság kapcsán. A nagyhatalmak szintén az előrehozott választások kiírását szorgalmazták, s arra 2010 decemberében sor is került. A részvételi arány nem volt túl magas: a választópolgárok kevesebb mint fele, 47,5 százaléka ment el szavazni. A választásokat a Thagi vezette PDK nyerte (32,11 százalék), 34 parlamenti mandátumot szerezve. Őket követte az LDK, 27, illetve az Önrendelkezés! (VV) 14 képviselői hellyel.34 A választások után az eredményt több párt is megkérdőjelezte, ezért számos körzet­ben új választásokat írtak ki. A 2011. január 9-én, illetve 23-án megismételt választások csak csekély mértékben módosították az első eredményeket.35 Thaginak végül sikerült megszereznie a kormányzáshoz szükséges többséget:36 maga mellé állította az LDK-n, az AAK-n és a szélsőséges VV-n kívül a politikai színtér minden szereplőjét. Út az előrehozott választásokig Az így is csak igen kis többséggel rendelkező koalíciónak az erős ellenzék mellett nem volt egyszerű dolog a kormányzás, és 2014 tavaszára már nem maradt elegendő szél a vitorlájukban. 2014. május 7-én - egy, a koszovói haderő létrehozására irányuló törvény sikertelen megszavaztatását követően - feloszlatták a parlamentet. Az erről szóló tör­vényt kilencven képviselő szavazta meg, négyen voksoltak ellene, hárman tartózkod­tak a szavazástól. Áz ülésen a PDK-s Arsim Bajrami37 - az alkotmány 82. cikkének 2. bekezdésére történő hivatkozással - 57 képviselőtársa nevében egy, a parlament felosz­latására vonatkozó kérelmet nyújtott át, és arra kérte a jelen lévő 114 parlamenti képvi­selőt, továbbá a parlamenti frakciók mindegyikét, hogy az ország stabilitása érdekében támogassák az indítványt, és azzal együtt az előrehozott választások megrendezését.38 A parlament feloszlatását az LDK, az AKK és az AKR is támogatta, egyedül az Albin Kürti39 vezette VV nem állt a kezdeményezés mellé. Kürti szerint Hashim Thaginak kellene lemondania, mivel nem teljesítette a választóknak a koszovói hadsereg felállítá­sával kapcsolatban tett ígéretét. Koszovó elnöke, Atifete Jahjaga a választásokat - az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - 2014. június 8-ára tűzte ki. A kampány hivatalosan május 28-án vette kezdetét. A választásokon összesen 1235 jelölt mérettette meg magát. 2014. ősz 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom