Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában versengés színtere volt, a „bolgár reneszánsz" a 18. század végén pedig először nem a török uralommal szemben definiálódott, hanem a konstantinápolyi pátriárkán keresztül megvalósult görög egyházi és kulturális befolyással szemben. Szintén nem mellékes, hogy a kompakt bolgár etnikum léte Macedónia középső és északkeleti részein egyértelműbb volt, mint Trákiában. Az is hozzájárulhatott a kialakult romantikához, hogy a bolgár államiság 1878-as visszaállítása után Szófia számára könnyebb volt propagandatevékenységét a Konstantinápolytól távolabbi Macedóniában kifejteni, mint az Oszmán Birodalom fővárosának közvetlen szomszédságában elterülő Délkelet-Trákiá- ban. Végezetül még egy fontos tényező: a bolgár „nemzeti reneszánsz", késői kialakulása következtében, nem egy gazdaságilag természetesen fejlődő folyamat volt, hanem sokkal inkább egy felülről érkező és külföldi mintákat követő, vallási-nyelvi-kulturális politikai mozgalom. így nem beszélhetünk a polgárság nemzeti-gazdasági érdekeit szolgáló, természetes fejlődésről. Ennek következtében „Ohrid régi vallási dicsősége" többet számított, mint akár Dobrudzsa, akár Trákia gazdag földjei vagy az Egei-tenger- re való kijárat.12 A „politikai macedonizmus", illetve a „nemzeti macedonizmus''gyökerei A történelmi tudat és a nemzeti felfogás szilárdsága ellenére a mai Bulgáriában a helyi közvélemény számára létezik egy fájdalmas kérdés, melyet fel kell dolgoznia, meg kell magyaráznia, elsősorban önmagának. Ez a kérdés így hangzik: „De ha ők bolgárok, akkor macedón testvéreink miért nem vallják ma annak magukat?" Mert el kell ismerniük: Macedónia szláv lakosai 2014-ben többnyire nem bolgár tudatúak. Persze a társadalom jelentősebb része mindezt leegyszerűsítve, a „szerb kommunista propaganda hamis tevékenységének" sikerével magyarázza. Azonban tudományos alapon ez vajmi kevésnek tűnik. Ebből a szempontból tartom jelentősnek Angel Dimitrovnak, Bulgária egykori szkopjei nagykövetének 2011-ben megjelent, A Macedón Köztársaság a jugoszlavianizmus és a macedonizmus között című, közel 600 oldalas könyvét, amely, többek között, egy jóval mélyrehatóbb elemzést próbál adni a macedonizmus sikerének okairól.13 A kérdéssel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a bolgár történelemtudomány különbséget tesz a „politikai macedonizmus" és a „nemzeti macedonizmus" között. Az első az önálló macedón államiságot jelenti, annak bolgár etnikai jellegével, a második az önálló macedón nemzetet, annak „kellékeivel": önálló macedón nyelvvel, saját ábécével és történelemmel. A legtöbb független megfigyelő elfogadja, hogy magában a Macedón Köztársaságban az önálló macedón nemzeti öntudat valójában az 1944-es kommunista hatalomátvétel után vált általánosan elfogadottá. Korábban ezt a lakosságot bolgárnak 2014. ősz 53
