Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István vámunió megteremtése után, 1968-tól a gazdasági és valutaunió mielőbbi létrehozását sürgette. Németország az EK kereskedelempolitikájában is fontos szerepet játszott; ez érthető, ha mérlegeljük a külső partnerek szállítói és felvevői piaci szerepét. Az NSZK a kelet-nyugati kapcsolatokban, továbbá az EFTA-országokkal, az ASEAN- és a mediterrán térséggel, a kőolajexportőr országokkal, a Közép- és Dél-Amerikával folytatott kereskedelemben egyaránt az első helyen állt. Az NSZK az EFTA felé való nyitásban is nagy aktivitást mutatott, melynek nyomán egész Nyugat-Európa ipari szabadkereskedelmi övezetté vált, 1994-ben pedig létrejött az Európai Gazdasági Térség. Az integrációs folyamatban Németország mindig a kibővítések és az elmélyítés motorjának szerepét töltötte be, de pénzügyi hozzájárulását igyekezett szigorú és ellenőrizhető kritériumokhoz kötni, a terhek nagyságát és a finanszírozás feltételeit tekintve egyaránt. A nemzetek felettiség irányába való lépések fő feltételeként több évtizedes távlatban a gazdaságpolitikák irányvonalának harmonizálását tűzte ki. Az 1990. évi német újraegyesítés az európai integráció alapvető helyzetét, erőviszonyait, Németország politikai-hatalmi szerepét és integrációs szerepvállalását döntően befolyásolta. Az újraegyesítés növelte Németország súlyát az európai integrációban és a nemzetközi politikában. Az egy főre jutó gazdasági teljesítőképesség terén azonban nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet tartományok csatlakozása az 1990-es évek elején a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke- és árualap növekvő részét külföldről belföldre irányította át. Az újraegyesített Németország nettó tőkeexportőrből átmenetileg tőkeimportőrré vált, és uniós partnereitől nettó erőforrásokat vont el - éppen akkor, amikor azok is megnövekedett deficitfinanszírozási gondokkal küzdöttek, kettős vetületben is: a belföldi állami költségvetési deficitek és az adósságállomány kamatterheinek problémáival, a külgazdaságban pedig a külkereskedelmi mérlegdeficitek terheivel. A következőkben Németország Európa-politikájának gazdasági szempontból fontos témaköreit tekintem át, az újraegyesítéstől napjainkig. Az Európai Unió koncepciójának kidolgozásában és elfogadtatásában Németország és Franciaország - különböző indítékok és érdekek alapján, de sajátos érdekközösséget létrehozva - egymásra talált. Ennek mélyen gyökerező okai között a politikai befolyás megerősítése, a nemzeti gazdaságpolitikai orientáció érvényesítésének szándéka, az egységes piac remélt haszna éppúgy szerepelt, mint Franciaország részéről az a törekvés, hogy az újraegyesített Németországot minél inkább „lekösse", beágyazza az integrációba, melyen belül Párizs jobban érvényesítheti politikai céljait.4 Németország külpolitikai ereje és gazdasági teherbíró képessége között eltérés, sőt erős feszültség keletkezett. Az újraegyesítés előtt az NSZK nemzetközi gazdasági ereje meghaladta a politikai befolyását, azt követően azonban a kép fordított lett. Németország nemzetközi politikai és integrációs stratégiai súlya, szerepe jelentősen megnőtt, míg a belgazdaságban növekvő tehertételekkel kellett szembenéznie, nemcsak a keletnémet tartományok szanálása, hanem az össznémet gazdaság problémái miatt is 46 Külügyi Szemle