Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése
Szálkai Kinga aláírása korántsem jelenti azt, hogy az atomhatalmak képesek lesznek véghezvinni a ratifikáció folyamatát. Erre utalnak a tlatelolcói atomfegyvermentes övezet szervezete, az OPANAL által megfogalmazott aggodalmak is. Az OPANAL 2014. június 26-i nyilatkozatában üdvözölte az aláírást, és elismerte a közép-ázsiai államok törekvéseit, véleménye szerint azonban még hosszú út vezethet az atomfegyvermentes övezet teljes elismeréséhez.31 A szervezet szerint ugyanis az aláírási ceremónián is nyilvánvalóak voltak a szemipalatyinszki szerződés értelmezésében az atomhatalmak közötti különbségek, illetve a nyilatkozat szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a szerződésben megfogalmazottak ellenére továbbra is felmerül majd annak az igénye, hogy a felek fenntartásokat fogalmazzanak meg az esetleges ratifikációt megelőzően.32 Összegzés A tanulmány a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezetet létrehozó szemipalatyinszki szerződés negatív biztonsági garanciákat tartalmazó jegyzőkönyvének elutasításának okait vizsgálta meg. A szerződés rendelkezéseinek elemzése egyértelműen azt mutatja, hogy az ötödik atomfegyvermentes övezet létrehozása nagymértékben hozzájárul a nukleáris leszerelés és nonproliferáció céljaihoz, szabályozásai több precedensértékű elemet is tartalmaznak, és a feszültségekkel terhelt válságtérségek metszéspontjában elhelyezkedő Közép-Ázsiában a biztonság előmozdításában is nagy szerepet játszik. A nagyhatalmak negatív biztonsági garanciáit tartalmazó jegyzőkönyv ratifikálása nélkül azonban az övezet nem töltheti be azt a jelentőséget, amire a szerződés tartalma alapján hivatott lenne; rendelkezései, precedensei kevesebb hangsúlyt kapnak. A szemipalatyinszki szerződés preambuluma is egyértelműen hangsúlyozza, hogy a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet létrehozása akkor fogja igazán előmozdítani a régió biztonságát, ha az öt atomhatalom a hivatalos procedúra szerint elfogadja a negatív biztonsági garanciákat tartalmazó jegyzőkönyvet.33 A szerződés megszövegezése körül kialakult viták azonban a mai napig meghatározzák a dokumentum sorsát. Előfordulhat, hogy az 1997 óta zajló hosszadalmas tárgyalási folyamat során elért kompromisszumok sikerei, illetve a kérdés kontextusa kapcsán napjainkban bekövetkező változások sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az atomhatalmak ratifikálják a negatív biztonsági garanciákat tartalmazó jegyzőkönyvet, a 12. cikk körül kialakult véleménykülönbség pedig hosszú távra is blokkolhatja a szemipalatyinszki szerződés tényleges törekvéseinek elérésében nagy szerepet játszó dokumentum elfogadását. Ha az atomhatalmak az aláírás ellenére nem lesznek képesek véghezvinni a ratifikációt, az nem pusztán a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet jelentőségének gyengülését, vagy a P5-ök közötti kompromisszumkeresés kudarcát jelentené, hanem azzal is járhat, hogy hiteltelenné teszi az atomfegyvermentes övezetek 36 Külügyi Szemle
