Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése
Nonproliferáció garanciák nélkül? Az ez utóbbival kapcsolatban aggodalomra okot adó legfontosabb tényezőről pedig egyáltalán nem sikerült kompromisszumra jutni. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország ugyanis azon az állásponton van, hogy a szerződés 12. cikkének megfogalmazása nem zárja ki egyértelműen az orosz nukleáris fegyvereknek az övezetben való telepítésének a lehetőségét. A 12. cikk ugyanis rögzíti, hogy a szemipalatyinszki szerződés nem befolyásolja a felek azon más nemzetközi szerződés által keletkezett jogait és kötelezettségeit, amelyek a szerződés életbe lépése előtt már fennálltak. A feleknek e megállapodások betartásával kell megtenniük mindent a szemipalatyinszki szerződés rendelkezéseinek hatékony végrehajtása érdekében.23 Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország a cikk kapcsán attól tartott, hogy a Független Államok Közösségén belül 1992-ben kötött taskenti Kollektív Biztonsági Szerződés (KBSZ) minden rendelkezésének hatályban maradása egyértelmű kockázatot jelent a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet szabályainak betartása szempontjából. A KBSZ és a hozzá kapcsolódó Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete ugyanis a posztszovjet biztonságpolitikai együttműködés gerincét képezi: elvárja tagjaitól, hogy az egyik felet ért külső agressziót minden fél saját maga ellen irányuló támadásnak tekintse, és minden lehetséges segítséget (beleértve a katonait is) megadjon annak visszaverésére.24 A közép-ázsiai államok közül Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán részesei a KBSZSZ-nek, Üzbegisztán 2012 óta csak társult tagként szerepel, míg Türkmenisztán semlegessége miatt soha nem vett részt az együttműködésben. A KBSZ által megteremtett körülmények tehát elvben lehetővé teszik, sőt megkívánják, hogy a részes államok katonai eszközökkel is segítsék egymást egy külső agresz- szió esetén. Ez pedig elvben lehetővé teheti azt is, hogy Oroszország bármely részes állam területére nukleáris fegyverrendszereket telepítsen. Mivel a 12. cikk szerint a szemipalatyinszki szerződés tiszteletben tartja a részes felek korábbi nemzetközi szerződéseit, és nem írhatja felül azokat, ez az orosz lehetőség a mai napig érvényben van, és veszélyeztetheti a szerződés rendelkezéseinek megvalósulását - különösen az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország álláspontja szerint. Az ilyen jellegű elképzelések megfogalmazásánál azonban nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a Szovjetunió felbomlása óta egy új nagyhatalmi versengés folyik a Kö- zép-Ázsia területén található erőforrásokért, közülük is leginkább a hatalmas, részben feltáratlan szénhidrogénmezők kiaknázásának jogaiért, illetve a térség feletti általános befolyás megerősítéséért. Oroszország és Kína - bár ilyen szempontból riválisokként is megjelennek - a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjaiként közös platformon áll, míg az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország egyértelműen az orosz (és kínai) befolyással szemben lép fel. Ennek tükrében nem meglepő, hogy ezen államok explicit garanciákat kívántak kapni arról, hogy a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet létrehozása meggátolja az orosz nukleáris fegyverek esetleges közép-ázsiai telepítését, továbbá olyan lehetőségként tekintenek a szemipalatyinszki szerződésre, mint ami korlátozhatja az orosz befolyást a térségben. 2014. ősz 33
