Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés A német külgazdasági pozíciók és a működőtőke-kivitel alakulása A világgazdasági bekapcsolódás mértékét jól jelzi az export/GDP és az import/GDP arány alakulása. A világgazdasági nyitottság és egyben az összefonódottság alakulása fontos tanulságokkal szolgáló tendenciákat mutat az elmúlt negyedszázadban. Németország (az NSZK) 1990-ben jóval nagyobb mértékű világgazdasági bekapcsolódást mutatott, mint Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország. Az NSZK 1990-ben GDP- jének egyharmadát exportálta, az újraegyesített Németország viszont csak kevesebb mint egynegyedét: 1995-ben 24,0 százalékát. Ez nagyban tükrözi azt a tényt, hogy a keletnémet tartományok exportjának 94 százaléka szűnt meg, az újraegyesítés után a világpiacon versenyképtelenné válva. 2000-ben az EU27-ek átlagában az exporthányad a GDP-hez viszonyítva 35,9 százalék, az EU15-ökben 35,4 százalék volt, azaz a nyugat-európai és a kibővített EU adata már az ezredfordulón csaknem azonos mértéket mutatott, a kis közép- és kelet-európai országoké azonban lényegesen magasabbat. Németország 2000-ben újra GDP-jének egyharmadát (33,4 százalékát) exportálta, így exportorientációja ismét a korábbi szintre emelkedett, és jóval meghaladta Franciaországét, Nagy-Britanniáét és Olaszországét. Ez az arány az ezredfordulón az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt 11,0 százalék volt. A 2000-2013-as időszakban ugrásszerűen megnőtt Németország exportja és export- hányada is. 2008-ban már GDP-jének majdnem a felét (47,3 százalékát) exportálta, és a 2008-ig terjedő időszakban a világ legnagyobb exportőre volt, messze megelőzve az Egyesült Államokat. (2009-ben Kína hódította el tőle a vezető exportőri szerepet.) Az export/GDP arány 2008-ra az EU27-ekben 41,2 százalékra, az EU15-ökben 40,0 százalékra nőtt. Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban ez az arány 26-30 százalék között mozgott. A 2008-2009. évi válságban az exportlehetőségek beszűkültek, és az export értéke is világszerte csökkent. 2009-ben és 2010-ben a GDP exporthányada mindenütt visszaesett. Németország esetében különösen is nagymérvű volt a zuhanás: 2008-hoz képest az exporthányad a GDP-hez viszonyítva közel 7 százalékponttal esett vissza, 40,7 százalékra. Valamennyi vizsgált fejlett országban visszaesést tapasztalunk. (4. táblázat) 2009-ben igen fontos esemény történt a világkereskedelemben. A világexportban Kína lépett az első helyre a kivitel értékét tekintve, megelőzve Németországot, amely így a második helyre szorult, az USA pedig a harmadik helyen állt. 1990 és 2013 között minden országban számottevően megnőtt a GDP értékesítésében a kivitel aránya, s 2013-ban mindenütt magasabb volt az exporthányad, mint 1990-ben. A német gazdaság exportorientációja nemcsak fennmaradt, de meg is erősödött. A kínai export előretörése miatt azonban a világexportban való elsőség megtartásához ez sem volt elegendő. 2013-ban Németország megtermelt bruttó hazai termékének több mint felét (50,4 2014. tavasz 43
