Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése

A magyar EU-tagság

A 2000 és 2006 közötti költségvetési keret (Agenda 2000)

Az 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keret elfogadására 1999-ben került sor. Az új tagállamok jóval alacsonyabb fejlettségi szinten álltak, mint a régiek, s ez komoly kihívások elé állította a közös költségvetést, mind az agrárpolitika, mind a kohéziós politika finanszírozása terén. A 2000 és 2006 közötti kiadások tervezésekor előre rögzítették, hogy legfeljebb mekkora lehet a költségvetés mérete, majd ehhez igazították az egyes politikaterületeken a kiadási szintet. Ez az időszak Magyar- ország számára átmeneti volt a kohéziós és az agrártámogatásainkat tekintve egyaránt. A fejlesztési támogatások esetében ez három-, az agrárpolitika terén tízéves periódust jelentett. 2004 és 2006 között az új tagállamok költségvetési egyenlege mégis erőteljesen pozitív volt.

1. táblázat

Magyarország uniós támogatási forrásainak és befizetéseinek egyenlege 2004 és 2006 között, millió euróbán, folyó áron

2004

2005

2006

Uniós

támogatások

agrárpolitika

60,7

651,5

840,9

kohéziós politika

203,1

338,1

691,2

belső politikák

92,2

102,0

128,1

igazgatás

12,7

14,4

16,4

előcsatlakozási támogatás*

172,7

219,9

133,5

ellentételezés**

172,0

31,1

31,9

összesen

713,4

1357,0

1842,0

Befizetések összesen

537,1

833,2

782,5

Nettó egyenleg

millió euróbán

176,3

523,8

1059,5

a GNI százalékában

0,25%

0,7%

1,32%

Forrás: az Európai Bizottság pénzügyi jelentése.

*Az előcsatlakozási források egy részének kifizetése áthúzódott a tagságunk első éveire. ** Ellentételezésre valamennyi csatlakozó tagállam jogosult volt.

Magyarország nettó egyenlege a bruttó nemzeti jövedelem 1,3 százalékát tette ki. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban egyes korábban csatlakozott tagállamok (mint például Görögország, Spanyolország vagy Portugália) továbbra is a nemzeti jövedelmük kb. 3-4 százalékának megfelelő mértékű kohéziós támogatást kaptak az uniós költségvetésből. Magyarország, elsősorban a kohéziós politikán és - a kiterjedt agrár- szektornak köszönhetően - a közös agrárpolitikán keresztül jutott érdemi forrásokhoz. Ez az elmúlt tíz évben nem változott.

2014. nyár

187