Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
Marján Attila Magyarország az EU-tagállamok közül a leghosszabb ideig, a 2004-es csatlakozástól 2013. közepéig állt túlzotthiány-eljárás alatt. A Tanács eredetileg 2008-as határidőt szabott meg a túlzott hiány fenntartható kiigazítására, de azt a nagyszabású konszolidáció ellenére sem sikerült elérni. 2006 októberében új ajánlásokat és egy év haladékot kapott Magyarország a Tanács részéről. A hiány korrekciójának elhúzódása miatt a Tanács 2012 márciusában szankciót is kilátásba helyezett Magyarországgal szemben: a kohéziós alapból nyújtandó kötelezettségvállalások 2013. január 1-jével kezdődő részleges felfüggesztéséről döntött, amelyet addig még egy tagállammal szemben sem alkalmaztak. A gazdaságpolitikai intézkedések nyomán azonban Magyarország 2013 júniusában kikerült a túlzotthiány-eljárás alól, és a kohéziós pénzek felfüggesztését is megszüntették. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2013. május 29-én Magyarország - és még négy tagállam (Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország) - esetében a túlzotthiány-eljárás (EDP) megszüntetésére tett javaslatot. Ezzel elismerte az államháztartási hiány és az államadósság leszorítása terén tett gazdaságpolitikai erőfeszítéseket. Az eljárás megszüntetéséről a végleges döntést a június 21-i ECOFIN-ülésen hozták meg a gazdasági és pénzügyminiszterek. Döntés született a mintegy 500 millió eurót kitevő kohéziós finanszírozás márciusban történt felfüggesztésének eltörléséről is. A Bizottság a fenti javaslatában elismerte, hogy Magyarországon megtörtént a túlzott államháztartási hiány korrekciója, s az erre vonatkozó ajánlásban ismertette, hogy 2012- ben a jelentős költségvetési erőfeszítések nyomán az államháztartási hiány a GDP- nek mindössze 1,9 százalékát tette ki. A 2013. évi magyar konvergenciaprogram előrejelzése szerint a hiány 2013-ban és 2014-ben egyaránt a GDP 2,7 százaléka marad. A Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése azonban 2013-ra még a GDP 3,0 százalékát, 2014-re pedig a GDP 3,3 százalékát kitevő hiányt vetített előre. A magyar kormány 2013. május 13-án további korrekciós intézkedéseket fogadott el 2013-ra és 2014-re vonatkozóan (bruttó értéken a GDP körülbelül 0,3 százalékát, illetve 0,7 százalékát kitevő mértékben), így azok hiánycsökkentő hatásának figyelembe vételével a bizottsági előrejelzés 2013- ra 2,7 százalékos, 2014-re vonatkozóan 2,9 százalékos költségvetési hiányról szólt. Ennek alapján tehát a hiány az előrejelzési időszakban - a Bizottságnak a Tanács által elfogadott értékelése szerint - a GDP 3 százalékában meghatározott, EU-szerződés szerinti referenciaérték alatt marad. A ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési egyenleg 2013-ban a GDP -0,75 százalékán volt, 2014-ben pedig a GDP -1,5 százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével. 184 Külügyi Szemle
