Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Jeszenszky Géza 79 Uo. 114-115 o. 80 Uo. 109. o. 81 Uo. 134. o. 82 Winston S. Churchill: A második világháború. 1-2. kötet. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1995. 483. o. Az angol sajtó Telekit - Barcza memoárja szerint - úgy parentálta el, mintha egy szövetséges állam és nemzet közbecsülésben álló kormányfője lett volna. Pritz Pál szerint ez túlzás, utólagos szépítés. Pritz Pál: „Búcsú Londontól. Barcza György magyar királyi követ utolsó hetei Angliában". Kommentár, No. 4. (2010). 83 Bán: Illúziók és csalódások..., 134. o. Magyarországnak Nagy-Britannia végül csak akkor üzent hadat, 1941. decemberében, amikor Sztálin ehhez ragaszkodott. 84Bán: Illúziók és csalódások..., 254. o. 85 Uo. 296. o. 86 Bruce Lockhartot idézi: Beretzky: i. m. 125. o. 87 E szomorú történet krónikája és dokumentumai: Juhász (szerk.): i. m. 88Romsics: „A brit külpolitika és a 'magyar kérdés', 112-118. o.; Beretzky: i. m. 118. o.; a memorandum szövegét közli Bán: Pax Britannica... . 89 Beretzky: i. m. 119-121. o. 90Juhász (szerk.): i. m. 51. o. Vő. Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz... 1-2. kötet. Budapest: Európa, 1996. II. 230-282. o. 91 Bán: „Angolszász tervek...". 102-119. o. 92 Ennek egyik első jele volt a Times 1941. augusztus 1-jei vezércikke, amely a Szovjetunió közép- és kelet-európai érdekeinek az elismerését szorgalmazta, majd E. H. Carr ilyen szellemű írásai meghatározták a „progresszív" körök gondolkodását. 93 Sir Llewellyn Woodward: British Foreign Policy in the Second World War. London: H. M. Stationary Office, 1962. 3. kötet. 564-565. o. 94Szent-Iványi Domokos: The Hungarian Independence Movement 1936-1946. Budapest: Hungarian Review Books, 2013. Chapter 5. 95 Úttörő munkáiban Juhász Gyula is átvette ezt a források alapján cáfolható beállítást, amely a polgári rendszer védelmezését a Horthy-rendszer átmentési kísérletének tekintette. 96Jeszenszky Géza: „Lengyelország és szövetségesei..." 97A kifejezés John F. Montgomery amerikai követtől ered, de a háború alatti brit hírszerzés tagja, Elisabeth Barker is használta: Elizabeth Barker: British Policy in South-East Europe in the Second World War. London: Macmillan Press, 1976.109. o. 98 Sir A.W.G. Randall feljegyzése, közli Juhász (szerk.): i. m. 82. sz. irat. Vö. Barker: i. m. 258. o. 99 Barker: i. m. 261. o. 100 Bán D. András: „A megbékítéstől a százalékos felosztásig. A brit külpolitika Közép- és Kelet- Európában". Rubicon, No. 8. (1994). 24-28. o.; Bán: „A 'százalékegyezmény'.. 101 Heti Világgazdaság, 1995. május 6.42. o. 102 Sargent 1945. március 13-i memoranduma. Idézi Woodward: i. m. 3. kötet. 564-565. o.; Romsics: „A brit külpolitika és a 'magyar kérdés', 124. o. 103Jeszenszky: „Baroness Thatcher...". 104 „Országgyűlés Naplója". Országgyűlés, http://www.parlament.hu/naplo34/293/2930030.html , 1993. május 5. 174 Külügyi Szemle
