Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig Jeszenszky Géza Juhász Gyula, a magyar diplomaták tanítója emlékére A rokonszenv évtizedei A magyar-brit kapcsolatok történetéről számos alapos monográfia, tanulmány és esszé született. Fest Sándor, majd Gál István1 úttörő írásai után Magyarországon csak az utolsó ötven évben Arday Lajos, Bán D. András, Berend T. Iván, Beretzky Ágnes, Frank Tibor, Haraszti Éva, Juhász Gyula, Lojkó Miklós, Magyarics Tamás, Pók Attila, Ránki György, Romsics Ignác és jómagam tollából, továbbá magyar emigránsok: Bátonyi Gábor, Cs. Szabó László, Czigány Lóránt, Gömöri György, Kabdebó Tamás, Péter László és Zsuppán Tibor, brit részről pedig Carlile Aylmer Macartney nyomdokain Mark Cornwall, Robert Evans, John Eibner és Martin Rady munkái a legfontosabbak. A magyaroknak az angol politika és kultúra iránti érdeklődését, illúzióit összefoglalta Frank Tibor2 és Bán D. András,3 a politikai kapcsolatokat pedig Arday Lajos röviden,4 azok egy-egy szakaszát pedig Magyarics Tamás,5 Romsics Ignác,6 a tragikusan korán elhunyt kitűnő tanítványom, Bán D. András7 és én magam.8 A jelen írás elsődlegesen a Magyarország iránti brit érdeklődés és politika fő tendenciáit idézi föl.9 Mohács után Magyarország Európa perifériájára került, megszűnt önálló tényező lenni, miközben Anglia számára a közelebbi nyugat-európai országok váltak mind fontosabb gazdasági és politikai partnerré, illetve riválissá. A 18. sz. végétől ugyan tapasztalható némi angol érdeklődés Magyarország iránt, ez azonban inkább az egzotikumnak szólt, másrészt pedig a kialakuló „keleti kérdés" egyik mellékszereplőjének. Ennek ellenére néhány brit utazó, majd pedig az angol orvosból felesége, Wesselényi Polyxéna hatására erdélyi birtokossá vált John Paget10 úti beszámolói nyomán már 1848 előtt egy kifejezetten kedvező Magyarország-kép kezdett kialakulni. Angliában az 1. világháborúig dogmának minősült, hogy az 1815-ben létrehozott és 1871-től - a Balkánt leszámítva - stabilnak tűnő európai államrendszernek a Habsburg- birodalom, egy közép-európai nagyhatalom léte az egyik sarkpontja. Minthogy annak ereje, stabilitása, sőt léte a belső mozgalmakon múlott, s mint 1848 is bizonyította, ezen 150 Külügyi Szemle
