Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Kaszap Márton: UKIP. Hogyan kell értelmezni a radikális jobboldali párt felemelkedését?
UKIP az EP-választások alkalmat adnak arra is, hogy a lakosság protest módon kifejezze a hatalmon lévő kormánnyal vagy az egész politikai elittel szemben az elégedetlenségét. Ilyenkor a populista szólamokat hangoztató pártok - amilyen a UKIP is - előnyben vannak. Harmadrészt, mivel az EP-választások legfőbb témája az EU, a választások azoknak a pártoknak kedveznek, amelyek ennek a témának a szakértői- márpedig a UKIP ezt a képet kívánja sugallni. Negyedszer, az EP-választás arra is alkalmat ad, hogy a lakosság kifejezze általános euroszkepticizmusát a kontinens integrációjával kapcsolatban. (Úgy lehet rá tekinteni, mint egy „EU-tagságról szóló előrehozott népszavazásra".) Végül pedig, az EP-választásokon a többségi választási rendszer helyett arányos választási rendszer működik, amely a kisebb pártoknak jobban kedvez. Mindezek a tényezők a UKIP megerősödését szolgálják az EP-választásokon. Ugyanakkor, abban a pillanatban, amikor ezek a segítő körülmények eltűnnek - például a parlamenti választásokon -, a támogatottság ismét visszaesik. Ráadásul a UKIP inkább negatív üzeneteket hordoz (anti-EU, anti-establishment, anti-immigration), nem pedig pozitívokat (pl. új gazdasági program). Ez pedig a nagyobb téttel bíró parlamenti választásokon kevésbé előremutató alternatívának kínálkozik. így a választás típusától függően folyamatos ingadozás van a támogatók közt. A UKIP szavazótábora tehát időben nagy fluktuációt mutat, és törzsszavazók illetve stratégiai szavazók alkalmi összefogására épül. A törzsszavazók szociológiai háttere a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Pártéra hasonlít. A korábban már említett demográfiai felmérés szerint a UKIP törzsszavazói közt - akárcsak a BNP esetében - magasabb a férfiak, a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők és a szélsőségekre fogékonyabb (idegen- ellenes, elitellenes) felnőttek száma.20 Abban a tekintetben szintén hasonlítanak, hogy nagyobb köztük az ipari munkások és a munkáspárti családból érkezők (tehát az inkább baloldaliak) aránya. Viszont komoly eltérések is akadnak: a BNP szavazói jóval fiatalabbak, mint a UKIP törzsszavazói. Szintén eltérés, hogy jóval mérsékeltebbek, mint a BNP támogatói. Míg a BNP nyíltan rasszista párt, addig a UKIP megpróbál az idegenellenességnek addig a határáig elmenni, amely még nem számít rasszistának - bár ez sokszor nem sikerül. Továbbá szintén fontos különbség, hogy a UKIP elsősorban euroszkeptikus párt, és csak másodsorban idegenellenes. A BNP viszont pont fordítva, elsősorban idegenellenes, és csak másodsorban euroszkeptikus. Ennek azért van jelentősége, mert az euroszkepticizmus legitim témának számít az Egyesült Királyságban, míg a rasszizmus nem. így a UKIP hozzáférhet a mainstream médiához, míg a BNP kevésbé.21 A UKIP törzsszavazói ezért mérsékelt BNP-szavazóknak is felfoghatók, ami arra enged következtetni, hogy a UKIP a BNP udvarias alternatívája kíván lenni (polite alternative).22 Ha a UKIP-támogatók másik csoportjának, a stratégiai szavazóknak a demográfiai tulajdonságait nézzük, akkor ugyanilyen hasonlóságokat a brit Konzervatív Párttal kapcsolatban vehetünk észre. A stratégiai szavazók körében ugyanis több a középosztálybeli, konzervatív családi háttérrel rendelkező, pénzügyileg biztos helyzetben lévő, 2014. nyár 141
