Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra Összegzés A két országos népszavazás alapján számos tanulság vonható le. A pártok akkor képesek a javukra befolyásolni a szavazóbázisukat, ha egységes képet tudnak közvetíteni az álláspontjukról. A tapasztalatok szerint ezen a téren a kis pártok a legsikeresebbek. Az egységes fellépés értelemszerűen nem lehetséges, ha a párt belülről megosztott - ez elsősorban a Munkáspártnak okozott problémát mindkét népszavazásnál. A hivatalos kormánypárti véleménynek megfelelő eredménnyel végződtek a népszavazások, de a belső megosztottság hozzájárult ahhoz, hogy a párt szimpatizánsai önállósították magukat, és nem feltétlen a pártpreferencia szerint adták le a voksukat. A pártpreferenciának akkor lehet jelentősége, ha a szavazó nem rendelkezik eleve meghatározott véleménnyel a kérdésben, vagy korábban kevésbé ismert témáról van szó. Ilyenkor a pártoktól, pártvezetőktől származó gondolatmankók gyorsítják meg a döntési folyamatot, a kampány is csak megerősíteni tudja az elhatározást. A kampányok szerepe jelen esetben a tájékoztatás szempontjából volt meghatározó - a szavazók egyértelműen informáltabbak voltak a kérdésekben a kampány végére -, jelentős átrendeződést a szavazóbázison belül nem eredményezett. A referendum kimenetelét mindazonáltal képes befolyásolni a kampány hangulata (mely mindkét esetben negatív volt) és a kam- pányoló felek egyensúlya (az egyik fél egyértelműen erősebb volt a két népszavazás során). Ezek mind olyan körülmények, melyekre egy jövőbeni népszavazás esetén a pártoknak figyelmet kell fordítaniuk. Az egyensúly hiánya nemcsak a két tábor megjelenési lehetőségei, hanem a finanszírozásuk terén is megfigyelhető volt, ami szintén hatással volt a népszavazások végeredményére. Az esetleges további népszavazások kapcsán emiatt szükséges a szabályozási keret módosítása, illetve kiterjesztése. A választási bizottság számos hiányosságot fedezett fel a 2011-es népszavazás során,118 melyek a 2000-ben született PPERA módosítása révén orvosolhatóak. Ez a lépés tovább erősítené a népszavazás intézményét a brit alkotmányos rendszerben. A brit törvényhozás összesen három esetet említ, melyek kapcsán kötelező a népszavazás kiírása: Eszak-írországnak az Egyesült Királyságtól való elszakadása előtt; Anglia saját nemzetgyűlésének vagy parlamentjének felállítása előtt; végül abban az esetben, ha Wales Nemzetgyűlésének további jogalkotói hatalmat delegálnának. A European Union Act szintén fontos lépés a népszavazás intézményének megszilárdítása irányába, azonban ez a rendelkezés kizárólag uniós ügyek (új kompetenciák kialakítása vagy meglévők módosítása; az Egyesült Királyság kötelezettségeiben történő változás) kapcsán írja elő a referendumot - a népszavazás kötelezővé tételével így éppen az oly nagy becsben tartott parlamenti szuverenitást ássa alá. Hogy pontosan mely változtatás elég jelentős ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák, a törvényben foglalt követelményektől és a Parlament mérlegelésétől függ. 124 Külügyi Szemle
