Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Se veled, se nélküled Európai Unió Tanácsával (Tanács), ahol a szavazati súlyt a tagállamok népessége alapján számolják - az Egyesült Királyságnak 1 szavazata van, így 1/28, azaz 3,6 százalék jut rá, míg az Európai Parlamentben 73/751, azaz 9,7 százalék. A tagállamok vezetői tehát hallgatólagosan belementek abba, hogy egy fontos, tagállami kompromisszumon alapuló rendszert minősített többségi szavazásra változtassanak, másrészt legitimálták az Európai Parlament által javasolt rendszert, amely egyértelműen annak eszköztárát bővíti. A teljes brit politikai elit - a Konzervatív Párttól a UKIP-on és a Munkáspárton át a Liberális Demokratákig - egységesen ellenezte a rendszer bevezetését, hiszen olyan „vörös vonalat" lépett át az Unió, amely a föderalizálódás felé viheti Európát. Németország a bizottsági elnöki pozícióról folyó vitában eltávolodott az Egyesült Királyságtól. Angela Merkel korábban kifejezte, hogy mindenképpen célja az Egyesült Királyság uniós tagságának fenntartása, ennek érdekében pedig nem kívánja David Cameront elszigetelni. A britek közeli szövetségesei is tisztában vannak azzal, hogy Cameron elszigetelése az uniós kapcsolatrendszer értékelése szempontjából negatív folyamatokat indíthat meg az Egyesült Királyságban, ezért a Junckert jelölő tanácsi ülés ígéretet tett arra, hogy a tagállamok szorosan együttműködnek az Egyesült Királysággal a reformfolyamatban. A brit pártok viszonylag jelentős szerepet tölthetnek be a választások után megalakult Európai Parlamentben. A Konzervatív Párt által létrehozott Európai Konzervatívok és Reformisták az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja után a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkezik: finn, dán, német, szlovák, görög, bolgár és holland képviselők csatlakoztak hozzá. A Munkáspárt az Európai Szocialisták Pártját erősíti, míg a UKIP a Szabadság és Demokrácia Európája (Europe of Freedom and Democracy) név alatt egyesíti az olasz 5 Csillag Mozgalmat, a Marine Le Pen Nemzeti Frontját elhagyó francia, valamint az euroszkeptikus svéd, lett, litván és cseh képviselőket. Faragé határozottan elutasította az együttműködést az általa is rasszistának bélyegzett Front Nationallal. A Szabadság és Demokrácia Európája az Európai Konzervatívok és Reformisták mellett a másik olyan csoporttá vált, amely az Európai Unió reformját sürgeti, miután Le Penék és a Geert Wilders által vezetett holland Szabadságpárt nem tudták létrehozni önálló frakciójukat. Brexit után: az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatának új keretei Amennyiben a 2017-re ígért népszavazás megvalósul, és ott az uniós tagságot elutasító többség alakul ki, hosszú, akár évekig tartó tárgyalások kezdődhetnek az együttműködés új kereteiről. Az Egyesült Királyság számára létfontosságú, hogy az egységes piachoz való hozzáférése megmaradjon, a befektetések továbbra is szabadon 2014. nyár 73
