Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Se veled, se nélküled a szolgáltatások szabad áramlása az energia- és a digitális piaci folyamatok tökéletesítésével valósítható meg. Második a rugalmasság, amellyel gyakorlatilag hitet tesz a többsebességes Európa megvalósítása mellett, amelyben egyes tagországok bizonyos együttműködésekben nem vesznek részt. A harmadik az uniós kompetenciák tagállami szintre való visszahelyezésének képességét célozza meg. Bár az európai föderáció hívei nem üdvözlik kitörő lelkesedéssel ezt a pontot, meg kell jegyeznünk, hogy a működő föderációktól nem idegen ez a típusú hatalomvándorlás, és a szubszidiaritás elve is párhuzamba állítható vele. A negyedik a demokratikus elszámoltathatóság, amely a nemzeti parlamentek hatékonyabb szerepvállalásával valósítható meg. Végül az ötödik a tagállamoktól elvárható méltányosság. Cameron határozottan kijelenti, hogy az ország nem kívánja bevezetni az eurót, viszont tisztában van azzal, hogy több kulcsfontosságú uniós folyamat az euróövezeten belül fog megvalósulni a jövőben. Ezeket a folyamatokat nehéz „kívülről" befolyásolni, az együttműködésben részt vevőktől viszont elvárja, hogy a közös piac mindenkire érvényes határait ne zárják le a kívülállók előtt. A hónapokkal korábban bejelentett, gondosan megkoreografált beszéd nyitánya kívánt lenni annak a többéves folyamatnak, amelynek a végén a választópolgárok népszavazás keretében dönthetnek az uniós tagság jövőjéről. Cameron beszéde nem értékelhető EU-ellenesnek; sokkal inkább konstruktív, uniós reformokat kezdeményező szerepvállalást céloz meg az Egyesült Királyság számára. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy amennyiben a Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ben esedékes választásokat, tárgyalásokat kezdeményez az Európai Unió tagállamaival az Unió működésének megreformálása érdekében, majd a szerződésmódosítások után, előreláthatóan 2017- ben, népszavazást fognak tartani a megváltozott feltételekről. A választási kampányban a Konzervatív Párt a hivatalos programjában szerepeltetni fogja a népszavazás kiírására vonatkozó vállalását. A népszavazás ígéretének időzítése leginkább belpolitikai okokra vezethető vissza. David Cameronnak a saját pártja egyre erősödő euroszkeptikus csoportja felé is engedményeket kell tennie, amennyiben megcélozza a második kormányzati ciklust. Mindemellett az Európai Unió fejlődési pályája valóban nagy dilemmák elé állítja az ország vezetését. A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítése számos olyan intézményi és jogi keretet kíván meg, amely jelenleg nem egyeztethető össze a szigetország gazdaságpolitikai céljaival. A népszavazás kiírására tett ígéretével Cameron politikailag elkötelezte magát egy radikális Európa-politikai irány mellett, ami több szempontból is veszélyeket rejt. Michael Heseltine, a Konzervatív Párt „nagy öregje", a „Tory Reform Csoport" (Tory Reform Group), az „egy nemzet konzervativizmus" (one nation conservatism) csoport vezetője elhamarkodottnak ítélte Cameronnak a népszavazásról szóló bejelentését. Érvelése szerint korai volt a népszavazás melletti elköteleződés, amikor a megbeszélések még el sem kezdődtek, maguk a britek sem alakították ki a tárgyalási pozíciójukat, nem 2014. nyár 61
