Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán változása (egyhangúságról minősített többségre történő átalakítás) esetén valósulhat meg. Ezek mellett nevesítették: a közös védelempolitika megerősödésének lehetőségét, az Európai Ügyészség, az európai ügyész tisztségének létrehozását és az Egyesült Királyságnak az euróövezethez, illetve a schengeni határőrizeti rendszerhez történő csatlakozásának esetét. Népszavazás következhet be az uniós költségvetés saját forrásra vonatkozó rendszerének változása, a választási rendszer módosulása, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) biztosi helyeinek változása, egy európai szabadalmi bíróság létrehozása esetén, a túlzott költségvetési hiány eljárásának megváltoztatása és a tőkemozgás liberalizálásának korlátozása esetén. A népszavazási kötelezettség sajátos módon korlátozza a Westminster és a brit politikai rendszerben a külpolitika területén kiváltságos döntéshozatali helyzetben lévő kormány, azon belül is legfőképpen a kormányfő hatalmát. Az uniós viszony átalakulása a brit alkotmányos rendszer folyamatos megújulásával is összefüggésben áll. A devolúció - azaz Skócia, Wales és Eszak-írország önkormányzati rendszerének fokozatos kiterjesztése - az elmúlt másfél évtizedben valósult meg. Az Európai Unió szerepe leginkább Skócia függetlenségének kérdésében jelentett új színfoltot, hiszen az EU-tagság elfogadása és a feltételek nélküli csatlakozás több helyen szembemegy a koalíciós kormány politikai retorikájával. A több évszázados alkotmányos monarchia intézményrendszerének átalakulása (a hatalmi ágak szétválasztásának lassú folyamata, a legfelsőbb bíróság létrehozása, az emberi jogi törvény 1998-as megalkotása) számos területen új kereteket teremtett az Unióval való együttműködésre.4 Az Európa-politika hangsúlyainak megváltozásában a belső folyamatok mellett legalább ugyanakkora szerepe van az európai integráció átalakulásának. A világgazdasági válság következményeként előállt európai szuverén adósságválság a legtöbb uniós tagállamot, így az Egyesült Királyságot is, súlyosan érintette. A pénzügyi szektor megsegítése rövid távon a tagállami költségvetési deficitek elmélyüléséhez, valamint az államadósságok tartós növekedéséhez vezettek. A gazdasági növekedés visszaesése tartós válság kialakulását idézte elő, amely az euróövezeti államok közül a déli perifériát és Írországot érintette a leginkább. Az Unió válasza a monetáris és fiskális integráció elmélyítésére, a felügyeleti és szabályozó rendszerek kiépítésére, az intézményi keretek bővítésére irányult. Az Egyesült Királyság több szempontból is különleges helyzetben volt már a folyamat kezdetekor. Egyrészt a szigetország nem tagja az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, jegybankja önállóan határozza meg a monetáris politika lépéseit, önálló árfolyam-politikát gyakorol, azaz gazdaságpolitikája sokkal nagyobb önállóságot élvez az euróövezeti tagállamokénál. Másrészt a brit pénzügyi szektor nagysága, globális jelenléte többszöröse az uniós tagállamok pénzügyi szektorának, az európai pénzügyi tranzakciók jelentős része Londonon keresztül zajlik. A válság súlyosan érintette a legnagyobb brit bankokat, a kormány államosítással és jelentős 54 Külügyi Szemle
