Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei Gálik Zoltán D avid Cameron konzervatív-liberális koalíciós kormányának külpolitikai napirendjét az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya dominálta az elmúlt négy évben. A miniszterelnök 2013. január 23-án elmondott beszédében pedig egyenesen a szigetország és az integráció közötti új viszony kialakításának igényéről beszélt, és hitet tett egy 2017-ben kiírandó népszavazásról, amelyben a választók az Unióban való bent maradásról vagy kilépésről szavazhatnának. A Konzervatív Párton belül egyre inkább teret nyerő euroszkeptikus tagok mellett a Westminsterben helyet foglaló képviselők közül is mind többen követelték az Európához fűződő viszony újraértelmezését. A kormányfőnek nehéz konzekvens Európa-politikát folytatnia, hiszen nincs meg az egyedüli kormányzáshoz szükséges többsége a Westminsterben, a liberális demokraták, akik a parlamenti pártok közül a leginkább Európa-barát politikát hirdetnek, ellensúlyt és egyszersmind korlátokat is jelentenek az európai ügyekben. A koalíció megalakulásakor sokan éppen ezt az ellentétet gondolták az együttműködés fenntarthatatlansága okának, azonban - a várakozásokkal ellentétben - a két pártnak sikerült hatékonyan együttműködnie. David Cameron azonban nem csak a párt belső megosztottsága miatt szembesült nehézségekkel. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (United Kingdom Independence Party, UKIP) térnyerésével - és különösen annak a 2014. májusi európai parlamenti választásokon elért első helyezésével - újabb külső kihívással találta magát szembe. A Munkáspárt, amely hosszabb ideje vezet a parlamenti választások esélyét felmérő közvélemény-kutatásokban, a konzervatívoknál mérsékeltebb, kiegyensúlyozottabb Európa-politikát hirdet, újabb alternatívát kínálva a választóknak. A tanulmány a koalíciós kormány Európa-politikáját elemzi, és amellett érvel, hogy a konfrontativ Európa-politika mögött kevés valós, az EU-Egyesült Királyság politikai viszonyát alapjaiban érintő - ám a retorika szintjén túlhangsúlyozott - folyamat áll, és a cselekedetek között sokkal inkább a Konzervatív Párt belső megosztottsága, valamint a populista euroszkeptikus erők térnyerésére adandó válasz kényszerűsége áll. Mindezek mellett nem szabad lebecsülni azt a tényt, hogy az 2014. nyár 51
