Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA, BRIT IDENTITÁS - Egedy Gergely: Anglia az Egyesült Királyságban: az angol identitás és az "angolkérdés"
Egedy Gergely Jegyzetek 1 Arthur Aughey: „The Challenges to English Identity". In: The English Question (szerk. Robert Hazell). Manchester: Manchester University Press, 2006.45. o. 2 Emlékezetes, hogy a Labour Party 1997-től egészen 2010-ig kormányozta a szigetországot. A decentralizáció és a devolúció fogalmainak megkülönböztetéséhez 1.: Kaiser Tamás: Gördülő devolúció az Egyesült Királyságban. Megválaszolatlan kérdések, új kihívások. Budapest: Gondolat Kiadó, 2012. 13. o. Kaiser fogalmazásában „a devolúció a Westminster parlamenti szupremáciája révén gyakorolt hatásköröknek a területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházását, azaz »visszaosztását« testesíti meg". 3 Egedy Gergely: „A brit identitás felbomlása?" Századvég, No. 3. (2007). 102-103. o. 4 Roger Scruton: Anglia. Egy eltűnő ideál. Budapest: Typotex, 2004. 9. o. 5 Ian McLean - Alistair McMillan: „England and the Union since 1707". In: The English Question, 24. o. 6 Jim Bulpitt: Territory and Power in the United Kingdom: An Interpretation. Manchester: Manchester University Press, 1983.104-132. o. 7 Robert Colls: The Identity of England. Oxford: Oxford University Press, 2002.377. o. A neves történész, Linda Colley szerint viszont volt brit identitás, amely jól meg is fért a többi identitással. Vö.: Linda Colley: Britons: Forging the Nation, 1707-1837. London: Pimlico, 1994. 8 Albert V. Dicey: England's Case against Home Rule. London: J. Murray, 1886. 9 McLean - McMillan: i. m. 29-30., 36. o. Ezt a fajta unionizmust a szerzőpáros „elsődleges unionizmusként" (primordial unionism) jellemezte. „Instrumentális" jellegű viszont az unionizmus szerintük akkor, ha más célokat szolgál, így például a nagyobb katonai erő biztosítását vagy egy uniformizált jóléti állam kialakítását. 10 Részletesebben: Egedy Gergely: Nagy-Britannia története (XX. század). Budapest: Aula, 1998.359-360. o. 11 Egedy: „A brit identitás felbomlása?". 113-114. o. 12 Peter Lynch: „The Scottish Conservatives, 1997-2001: From Disaster to Devolution and beyond". In: The Conservatives in Crisis (szerk. Mark Garnett - Philip Lynch). Manchester: Manchester University Press, 2003.164-181. o. 13 Talán a legismertebb beszéde e tárgykörben: „Tony Blair's Britain Speech". The Guardian, http:// www.theguardian.com/uk/2000/mar/28/britishidentity.tonyblair , 2000. március 28. Kaiser ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy Blair valójában nem volt a devolúció eszméjének igazi elkötelezettje, azt politikai-taktikai okokból támogatta. Kaiser: i. m. 38. o. 14 Andy Newman: „A Political Imaginary for an English Left". In: Imagined Nation: England after Britain (szerk. Mark Perryman). London: Lawrence and Wishart, 2008.223-240. o. 15 Aughey: i. m. 48-49. o. 16 Uo.49.0. 17 Richard Weight: Patriots. National Identity in Britain, 1940-2000. Basingstoke: Macmillan, 2002. 733. 0. A neves skót marxista történész, Tom Nairn már 1977-ben „megjövendölte" Nagy-Britannia felbomlását. Tom Nairn: The Break-Up of Britain. London: New Left Books, 1977. 18 Andrew Marr: The Day Britain Died. London: Profile Books, 2000. 19 Kaiser: i. m. 72. o. 20 Robert Hazell: „Introduction: What is the English Question?" In: The English Question, 1. o. 21 Michael Kenny - Guy Lodge: „More than One English Question". In: Breaking up Britain. Four Nations after a Union (szerk. Mark. Perryman). London: Lawrence and Wishart, 2009. 229. o. 22 Hazell: i. m. 2. o. 23 Robert Hazell: „Conclusion: What Are the Answers to the English Question?" In: The English Question, 224. o. A 2000 és 2012 közötti trendhez, a támogatottság lassú, de biztos növekedéséhez 1. a The Economist cikkének grafikonját: „The McKay Commission: Fear and Lothian. The English 48 Külügyi Szemle
