Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - KÖNYVSZEMLE - Egy békésebb világ eszközei. Fegyverzetellenőrzés, leszerelés és non-proliferáció (Gazdag Ferenc)
Könyvszemle Egy békésebb világ eszközei. Fegyverzetellenőrzés, leszerelés és non-proliferáció (Szerkesztette: N. Rózsa Erzsébet és Péczeli Anna. Budapest: Osiris. 2013. 378 o.) A biztonsági és a nemzetközi tanulmányokat folytató hallgatók számára valószínűleg közhely az, hogy az államok versengő magatartást tanúsítanak, s minden rendelkezésükre álló eszközzel hatalmukat növelik. A hatalom növelésének az útja képességek megszerzését jelenti. A történelem eddigi tapasztalataiból pedig ismerjük azt is, hogy az államok a hatalom és a saját biztonságuk érdekében legszívesebben a katonai képességek megszerzését választják. A katonai képességek növelését köznapi nyelven fegyverkezésnek nevezik, amelynek a puszta híre (kihívás) a többi államot reakcióra, az esetek túlnyomó többségében ugyancsak fegyverkezésre készteti. Ha egy állam a saját biztonsága érdekében a szokásosnál nagyobb katonai potenciált hoz létre, s azt más államok fenyegetőnek érzik, akkor azok is (elsősorban a szomszédok) erősítik a katonai képességeiket. Ha a bizalmatlanság kölcsönös, a percepcionális reakciók (félelmek) is egyre magasabb szintre emelkednek. A bizonytalanság bizonytalanságot táplál, s így egyre nő a konfliktusok valószínűsége. Vagyis a saját biztonság erősítése végeredményben a versengés spirálját indukálja, amelynek folyamatában mindegyik szereplő nagyobb biztonságot akar ugyan, de valójában egyre nagyobb bizonytalanságot hoz létre. Ezt a folyamatot nevezte el a német John Hertz Political Realism and Political Idealism című könyvében biztonsági dilemmának.1 Amennyiben Hertz logikáját követjük, akkor a következő kérdés úgy fog hangzani, hogy miként és mely pontokon lehet az öngerjesztő spirált megszakítani, a fegyverkezési versenyt előbb átláthatóbb csatornákba terelni, lelassítani, majd megállítani? Sőt, a folyamat legvégén a már legyártott fegyvereket a rendszerekből kivonni és megsemmisíteni? Az N. Rózsa Erzsébet és Péczeli Anna szerkesztésében, Dunay Pál lektorálásával, s további tíz szerző - valamint a gyakorló szakemberek, azaz a Külügyminisztérium érintett részlegeinek munkatársai - közreműködésével napvilágot látott kötet a fenti kérdések három meghatározó elemével: a fegyverzetellenőrzéssel, a leszereléssel és a 196 Külügyi Szemle
