Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS SVÁJC KONFLIKTUSA - Kiss J. László: Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa
Népszavazás után, népszavazás előtt brit Függetlenségi Párt (United Kingdom Independence Party, UKIP) és az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland, AfD), szintén megfogalmazódik. Az elégedetlenség továbbá nemcsak a nagyobb szubszidiaritás követelésében merül ki, hanem kiterjed az EU-ból való kilépés, az eurózóna „rendezett" feloszlatásának és a „szuverenitási jogok repatriálásának" kérdéseire is. Egy második front a kisállami törekvések területe, többek között Katalóniában és Skóciában. Ennek elsődleges céltáblája a nemzetállam, illetve a függetlenségi törekvésekkel szemben mindenfajta külsőnek tekintett centralizmus. A migrációról folyó vita a harmadik front, amely már nem csupán a szélsőségesként és populistaként számon tartott kisebb pártok, hanem a közép- és a nagypártok napirendjének is a részét képezi, és az EU-tagállamok szociális rendszerében sokszor „élősdiként" megbélyegzett bevándorlók ellen irányul. Ilyen feltételek között meglehetősen nehéz vállalkozás az Európai Bizottság részéről egy új stratégia kidolgozása. Egyfelől Brüsszel nem szeretné Nagy-Britanniát az EU-ban való maradás melletti és a skót elszakadás elleni erőfeszítéseiben gyengíteni. Másfelől a bizottságnak az egyenlőség alapján minden uniós polgárt támogatnia kell, még akkor is, ha a szociális juttatások kérdése a befogadó államokban nem ritkán növekvő érzelmi elutasításhoz is vezet. Ebben a helyzetben az Európai Bizottság Svájccal szemben sem mutathat mást, mint keménységet. Ha a bevándorlás kérdésében Bern irányába engedményeket tenne, az az Unión belül vitát provokálhatna az olyan tagállami magatartásról, amely a „közös kalácsból" mindig a „mazsolát", tehát a legjobbat kívánja magának megszerezni. Miért kapjanak a svájciak engedményeket, ha másoknak tiltott az ilyen magatartás? - mondhatná és mondja is számos tagország képviselője. A svájci választási eredmény ugyanakkor jól is jön a bizottságnak, mert vitát kezdhet a „négy szabadság" érdekében, anélkül, hogy közvetlenül egy tagállammal kerülne konfliktusba. A munka, tőke, szolgáltatások és az áruk akadálytalan forgalma az európai integráció központi eleme: a lehetőség, hogy az emberek mindenütt kaphatnak munkát, nagyon fontos, mivel ez az erőteljesebb növekedés és a nagyobb foglalkoztatottság feltétele.27 A népszavazás következményei az EU és Svájc közötti vitában Az Európai Uniónak a svájci népszavazás utáni első reagálása mérsékelt volt: egyrészt a svájciak demokratikus döntésének tiszteletben tartásán, másrészt annak hangsúlyozásán alapult, hogy a döntés nem maradhat következmények nélkül, mivel a szerződéseket be kell tartani. Didier Burkhalter svájci szövetségi elnöknek a szavazást követő berlini látogatásakor Angela Merkel kancellár kijelentette, hogy a munkaerő szabad áramlásának elve és a bevándorlás kvótákhoz kötése egymással összeegyeztethetetlen, ám azt is hozzátette, hogy az EU és Svájc közötti kapcsolatokat nem szabad elhamarkodottan megszakítani, sőt a cél az, hogy e reláció olyan intenzív maradjon, amennyire az az adott helyzetben csak lehetséges.28 2014. tavasz 189