Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Mit várhatunk az új német kormánytól felállítását kezdeményezni, politikai vitanapot összehívni és a felszólalási időkereteket számukra előnyösen növelni. A törvényhozás felsőházában, a tartományok képviselőit tömörítő Bundesratban ugyanakkor nem olyan elsöprő a nagykoalíció többsége, mint a Bundestagban, a megnyugtató kormányzáshoz azonban elégséges. Kérdéses persze, hogy a kormányzati ciklus végéig fennmarad-e ez a többség, mivel az ennek összetételén változtatni képes tartományi parlamenti választások a kormányzati négy év folyamán szép számmal lesznek. Inkább az valószínűsíthető, hogy a nagykoalíció többsége fennmarad (legfeljebb a két nagypárt közötti arányok változnak), a kis (szövetségi szinten ellenzéki) pártok - beleértve a Bundestagba visszaigyekvő és ehhez a tartományokban megerősödni készülő FDP-t - nem fognak földindulásszerű győzelmeket aratni a tartományokban. Növekedés és egyensúlytalanságok, avagy exportáló óriás és fogyasztó törpe Rögtön az elején azt is érdemes megvizsgálni, hogy az új kormány mennyire kedvező konjunkturális feltételek között lépett hivatalba. Bár a jövő évi gazdasági növekedés mértékét illetően csaknem fél százalékpontos különbség van a legderűlátóbb (Ifo München: 1,9 százalék) és a legborúlátóbb (RWI Essen: 1,5 százalék) kutatói műhelyek között, abban nagyjából egyetértenek az előrejelzések készítői, hogy 2014-ben a gazdasági növekedés dinamikája nagyságrendileg egy százalékponttal meg fogja haladni a 2013. évit.1 A német vállalatok elkezdenek a korábbinál többet beruházni, 5,9 százalékos növekedéssel az export is új lendületet kap, ami elsősorban nem is az euróövezet országaiba irányuló szállítások élénkülésének, hanem sokkal inkább a tengerentúli konjunktúra kedvező alakulásának lesz köszönhető. Itt egy mondatnál bővebben érdemes kitérni a hatalmas német külkereskedelmi többlet (2012-ben 232 milliárd dollár!)2 kérdésére, mivel ez a tényező nagyobb mértékben határozza meg Berlinnek az európai partnerekhez való viszonyát és a transzatlanti kapcsolatokat is, mint gondolnánk. A német exporttöbblet a nemzetközi közösségnek egyre kevésbé tetszik, mivel szerintük az hozzájárul az eurózóna egyensúlytalanságainak növekedéséhez. Mi erre a németek válasza? Ilyesmi: „Tetszenének hozzánk hasonlóan versenyképesen termelni!" Az egyensúlytalanságok oka a folyó fizetési mérlegnek a GDP 6 százalékát elérő többlete. Ennek az egyensúlytalanságnak az egyik fő hazai okozóját, a gyenge német belső keresletet persze elismerik, de hivatkoznak a javuló tendenciára: a magánfogyasztás idén várhatóan 1,5 százalékkal növekszik, és egy-két éves távlatban ezt tovább ösztönzi a bérek emelkedése (az országos és minden ágazatban bevezetendő minimálbér következtében). A német export az ország GDP-jének 52 százalékát teszi ki, ezzel pedig mostanra a sokáig éllovas Kínát is megelőzte az ország. 2014. tavasz 17
