Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS SVÁJC KONFLIKTUSA - Kiss J. László: Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa
Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa Kiss J. László Svájc mint „ellenzék nélküli" közvetlen demokrácia S vájc a modern referendumok anyaországa, az az állam, amelyben évről évre a világon a legtöbb népszavazást rendezik. Nem túlzás azt állítani, hogy egy átlagos polgár egyetlen évben többször szavaz, mint európai kortársai egész életükben. A szövetségi és a kantonális alkotmányok pontosan meghatározzák ugyan, hogy milyen kérdések és törvények kerülhetnek népszavazásra, ám előzetes normakontrollra nincs szükség még akkor sem, ha a szavazók és a kantonok kettős többségén alapuló sikeres referendum nemzetközi szerződések érvényességét érinti. A referendumhoz való jog a svájci demokrácia alappillére, mivel sem a törvényhozói, sem a végrehajtói hatalom tevékenysége nem lehetséges a lakosság többségi részének támogatása nélkül. E jog a svájci parlamenteket minden szinten arra kényszeríti, hogy törvénymódosítás esetén valamennyi nagyobb érdekcsoport között kompromisszumot érjenek el. Svájcban a parlamentáris rendszert a közvetlen demokrácia népszavazásokban testet öltő gyakorlata egészíti ki. Országos szinten kötelező és fakultatív népszavazások különböztethetők meg. Százezer, szavazásra jogosult polgár, az ún. népi kezdeményezés útján, aláírásával az alkotmány módosítását vagy teljes revízióját követelheti. A kötelező népszavazás tárgyát a parlament által elhatározott alkotmánymódosítás, továbbá egy kollektív biztonsági vagy szupranacionális szervezethez történő csatlakozás képezheti, valamint egy olyan, sürgősnek nyilvánított országos törvény, amelynek nincs alkotmányos alapja, és érvényessége az egy évet meghaladja. Fakultatív népszavazásra a parlament által már elfogadott, népszavazásra alkalmas törvényjavaslat esetében kerülhet sor, amennyiben azt legalább ötvenezer, szavazásra jogosult polgár vagy nyolc kanton támogatja, a hivatalos nyilvánosságra hozatal után száz napon belül. A mintegy 2300 svájci kommuna is rendelkezik a referendumok lehetőségével, bár azok megvalósulása a kantonokénál is kevésbé egységes képet mutat. 176 Külügyi Szemle
