Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMET KÜLPOLITIKA ÉS EMLÉKEZÉSKULTÚRA - Hausmann Róbert: Emlékezéskultúra a német-izraeli kapcsolatokban - A "normalizálhatatlan kapcsolat normalizációja" és alakulása 1990 után
Emlékezéskultúra a német-izraeli kapcsolatokban Jegyzetek 1 Az írás a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok alapszakán, 2013-ban, azonos címmel írt szakdolgozatom módosított változata. Köszönettel tartozom Prof. Dr. Kiss J. Lászlónak, aki elképzeléseimet rendszeresen meghallgatta, és a publikáció megjelenéséig nagyon hasznos tanácsokkal látott el. További köszönet illeti Prof. Dr. Lily Gardner Feldmant, az American Institute for Contemporary German Studies (AICGS) programigazgatóját és Otto R. Romberget, a TRIBÜNE folyóirat főszerkesztőjét, akik a rendelkezésemre bocsátott szakmai anyagokkal hozzájárultak az elemzés kivitelezéséhez. 2 Az idézet kiemelés Angela Merkelnek a Knesszet előtt, 2008. március 18-án tartott beszédéből. Eredeti szöveg: „Deutschland und Israel sind und bleiben - und zwar für immer - auf besondere Weise durch die Erinnerung an die Shoah verbunden." Lásd: Bulletin Der Bundesregierung, No. 26-1. (2008). Elektronikus változat: Bundesregierung, http://tinyurl.com/c337enh . Letöltés ideje: 2012. november 20. 3 Az elnevezés előzményeként tekinthetünk az 1995. november 16-án, a jénai Friedrich Schiller Egyetemen elhangzott szakmai pódiumbeszélgetésre, melynek teljes címe: „Normalizálni a nem normalizálhatót? A bilaterális kapcsolatok perspektívái izraeli nézőpontból" („Normalisierung des Nicht-Normalisierbaren? Perspektiven der bilateralen Beziehungen aus israelischer Sicht") volt. Az ott elhangzottakról szól: Karl Schmitt - Michael Edinger (szerk.): Israel in den neunzigen Jahren und die deutsch-israelischen Beziehungen. Jena: Universitätsverlag Jena, 1996. 4 Az „új" normalizáció fogalma a kapcsolatoknak a hidegháborút követő még pragmatikusabbá válását, az ún. napi politikától („Tagespolitik") való erősebb meghatározottságát és ezen, valamint az 1970-es évek végéig tartó tradicionális normalizáció elmélyülésén keresztül „hagyományosabbá" válását jelenti. 5 Az átlagostól eltérő államközi kapcsolatoknak a nemzetközi politikaelméletben több értelmezése létezik. Ahogy Feldman is bemutatja, próbálták már integrációelméletekkel, komplex interdependencia-elmélettel és más létező keretrendszerekkel körülírni az egyedi környezetben gyökerező nemzetközi kapcsolatokat. Bővebben foglalkozik a kérdéssel: Lily Gardner Feldman: The Special Relationship between West Germany and Israel. Boston: Allen and Unwin, 1984. 252-259. o. 6 A különleges kapcsolatról beszélhetünk államok (pl. Németország-Franciaország), egy állam és egy globális vagy regionális nemzetközi szervezet (pl. EU-Arab Liga), egy állam és egy kontinens/ régió (pl. Egyesült Államok - Latin-Amerika), továbbá egy állam és egy államnál kisebb területi egység (pl. Németország-Minnesota) között. Yves Pallade: Germany and Israel in the 1990s and beyond - Still a Special Relationship? Frankfurt am Main: Peter Lang, 2005. 35-36. o. 7 Első ízben az angol-amerikai viszonyra alkalmazták az elnevezést, és vita alakult ki a használatáról, hiszen nehezen definiálható és összetett keretrendszer szükséges ahhoz, hogy a kifejezés a gyakorlatban más kapcsolatokra is alkalmazhatóvá váljon. Helene Bartos a művében (Helene Bartos: Israeli-German Relations in the Years 2000-2006 - A Special Relationship Revisited. Oxford: Faculty of Oriental Studies, University of Oxford, 2007. Elektronikus változat: TT Services, http://users.ox.ac.uk/~metheses/Bartos%20thesis.pdf . Letöltés ideje: 2012. november 20.) a különleges kapcsolat analizálására újabb elemzési keretrendszert alkotott. Ez főként a politikai kapcsolatok és a viszonyt övező közvélemény vizsgálatára, összehasonlítására alkalmas. Michael Wolffsohn, a témakör jeles kutatója pedig egyik művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a különleges kapcsolatok vizsgálatakor az olyan többoldalú relációk figyelembevételének mellőzésével, mint amilyen a német-arab-izraeli és a német-amerikai-izraeli viszony, torzul a lehetőség a politikai kapcsolatok komplexitásának igazságos elemzésére. (Michael Wolffsohn: Eternal Guilt: Forty Years of German-Jewish-Israeli Relations. New York: Columbia University Press, 1993.154. o.) A különleges kapcsolatokra a legteljesebb körben alkalmazható elemzési keretrendszert azonban Lily Gardner Feldman alkotta meg. (Feldman: The Special Relationship...) 8 Feldman: The Special Relationship..., 247. o. 2014. tavasz 169
