Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMET KÜLPOLITIKA ÉS EMLÉKEZÉSKULTÚRA - Hausmann Róbert: Emlékezéskultúra a német-izraeli kapcsolatokban - A "normalizálhatatlan kapcsolat normalizációja" és alakulása 1990 után
Emlékezéskultúra a német-izraeli kapcsolatokban - A „normalizálhatatlan kapcsolat normalizációja" és alakulása 1990 után1 Hausmann Róbert „Németország és Izrael a holokausztra való emlékezésen keresztül különös módón van és marad - mindörökké - egymással összekötve."2 A német-izraeli kapcsolat, a különleges kapcsolat és „ars poetica" N émetország és Izrael 60 évvel a két ország között 1952-ben született luxemburgi jóvátételi egyezmény létrejöttét követően szoros, közös érdekektől és értékektől egyaránt vezérelt, baráti kapcsolatot tart fenn, amely a német külpolitika alappillérét jelenti. Ez a fejlődés egy olyan kapcsolatban jött létre, amely az ún. civilizációs törés (Zivilisationsbruch) sebeit hordozza magában, a holokauszt identitást meghatározó örökségében fogant, és ezen örökségen alapul napjainkban is. Angela Merkel 2008 márciusában - a német kancellárok közül először lehetőséget kapva -, a Knesszet falai között azt nyilatkozta, hogy Németország és Izrael a soá emlékén keresztül különös összeköttetésben áll. Ez valóban így van: csak az emlékezés kultúráján keresztül lehet megismerni e kétoldalú kapcsolatokat. Az emlékezéskultúra szövetet biztosít a németizraeli egyedi kapcsolat megértéséhez, amely - a viszonyban napjainkra egyre jellemzőbbé váló pragmatizmus ellenére, más kétoldalú kapcsolatoktól eltérően - örökre a holokauszthoz marad kötött. A kérdéskörnek aktualitást az kölcsönöz, hogy 2012. szeptember 10-én volt 60 éves a luxemburgi jóvátételi egyezmény, amely alapvetően járult hozzá a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez. Ez utóbbinak 50. évfordulója 2015-ben lesz. 2012 tavaszán tanúi lehettünk a német-izraeli kapcsolatokat érintő feszültségnek, amely Günter Grass Nobel-díjas német író és költő „Was gesagt werden muss" című szabadverse hatására alakult ki. A költemény Izraelt a törékeny világbéke veszélyeztetőjeként bírálta. E feszültség ugyan nem jelentett diplomáciai törést a két ország kapcsolatában, azonban felveti a kérdést, hogy összefér-e a német nemzeti identitással Izrael bármilyen nemű, 2014. tavasz 147
