Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KULTURÁLIS KAPCSOLATOK - Masát András: Nemzetközi felsőoktatási projektmodell a német-magyar kapcsolatok rendszerében: az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, Budapest
Masát András „Fit für Europa" - mester- és doktorképzés német nyelven A jelenleg is aktuális szlogen az egyetem mesterszakjainak és a doktori iskola kurzusainak kialakításában, a tanrendi kínálat vonatkozásában azt jelentette és jelenti ma is, hogy a meghirdetett szakokon, szakirányú képzésekben az összehasonlító és interdiszciplináris szemlélet érvényesül, a közép-európai régióra való figyelés jegyében, európai kontextusban. Másrészt kezdettől fogva hangsúlyt kapott a gyakorlati tudás közvetítése, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Erre utal többek között az a különleges képzési elem is, hogy a nemzetközi kapcsolatok szakon egy német és egy osztrák diplomata is oktat. Ez az eddigi gyakorlat alapján Németország esetében egy hivatalban lévő diplomatának az egy-két évre szóló, Andrássy Egyetemre történő delegálását, az osztrák állam vonatkozásában pedig egy nyugdíjba vonult, tudományos kvalifikációval rendelkező diplomata küldését jelenti.3 De rendszeresen tartanak az itt állomásozó nagykövetek is előadást, jelenleg a „Praxis Diplomatie" című kurzus keretében. A politikatudomány területén meghirdetett előadások, illetve szemináriumok keretében pedig kötelező a brüsszeli tanulmányút, amely során a hallgatókat EU-s intézmények, képviseletek fogadják. Ugyanígy, a 2014 őszén induló „közép-európai tanulmányok - kultúrdiplomácia" szakon a hallgatók, a szak követelményeinek megfelelően, európai kulturális intézetekben kapnak lehetőséget szakmai gyakorlat végzésére. Az Európára és a közép-európai régióra való figyelés ugyanakkor német nyelven történik: az Andrássy Egyetem az egyetlen teljesen német tannyelvű egyetem a német anyanyelvű térségen kívül.4 Az egyetem ezen a téren is kettős irányultságot mutat: európai szintű kérdések vizsgálatáról van tehát szó, német nyelven, amelynek használata ugyanakkor regionális tudományos és kulturális tradíciókból is táplálkozik. Egy több- dimenziójú viszonyrendszerről van ugyanis szó. Geográfiai, történelmi és kulturális okok miatt a térségben a hagyományos lingua franca a német volt. Magyarországon a második világháborúig a tudományosság nyelve is egyértelműen a német volt. A német nyelvű tudományos közélet a világszintű tudományosságot jelentette, és a magyar irodalom vagy kultúra nagyságai is a német nyelv jelentette kultúrkörben tudtak kilépni a „nagyvilágba": Európába, majd később az Egyesült Államokba. A második világháborút követően Európán belül is - érthető okokból - nemcsak az egyetemes közkommunikáció, a politikai diskurzus, hanem a tudomány nyelve is az angol lett, azzal párhuzamosan, hogy a tudományos központok is angolszász/amerikai egyetemekre, kutatóintézetekbe tevődtek át. A volt Varsói Szerződés államaiban 1989 után fennállt annak a lehetősége, hogy a kötelező orosz eltörlése után a német kerül vissza ismét az idegen nyelvtanulásban/-oktatásban a korábbi, tradicionálisan első helyre. Ez nem így történt: az újraegyesült Európa egyértelmű angol nyelvűsége nem támasztott semminemű ilyen igényt, így az orosz helyére szinte magától értetődően az angol került. Napjainkban azonban beindult egy pragmatikai átrendeződés: térségünkben az angol 140 Külügyi Szemle
