Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE - Pócza Kálmán: Politika és alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte
Pócza Kálmán során a politikai szereplők elfogadják az alkotmánybíróság döntéseit, ne próbálják meg azokat elszabotálni. A bírói mandátumok hossza eléggé vegyes képet mutatott kezdetben: három külön kategória létezett, ráadásul a bírák újraválaszthatóak voltak. Ez minden bizonnyal feszültségekhez is vezetett a bíróságon belül, mivel ily módon voltak a politikától független és attól többé-kevésbé függő bírák, valamint olyanok is, akik négyéves terminusuk kezdetén az újraválasztásuk szem előtt tartásával hozták meg döntéseiket. A politikai befolyásolásra elviekben komoly lehetőség nyílt volna. Hogy ez mennyire volt jellemző a kezdeti időszakban, az már egy másik tanulmány tárgya. Ugyanakkor a szervezeti autonómia megoldatlan kérdése egyértelműen egy olyan probléma volt, amely szintén lehetőséget teremthetett (volna) a politikai befolyásolásra. Úgy tűnik azonban, hogy az alkotmánybírák - pártállástól függetlenül - tudatában voltak annak, hogy a pártok közvetlen és nyilvánvaló befolyása nem tesz jót az alkotmánybíróság hírnevének és tekintélyének, ebből kifolyólag már a kezdet kezdetén elutasították a nyilvánvaló pártérdekek nyílt megjelenítését. A testület tekintélyének növekedéséhez kezdetben egészen biztosan hozzájárult az is, hogy különvéleményeket nem lehetett nyilvánosságra hozni, azaz az alkotmánybíróság egységes döntésének tűnt minden egyes ítélet. A szavazási eredmények sem kerültek nyilvánosságra, így például csak történészi kutatómunka révén sikerült kideríteni, hogy az első fontos döntés alkalmával a szavazatok egyenlősége vezetett ahhoz, hogy Wohleb beadványát elutasította az illetékes szenátus. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy az alkotmánybíróság tekintélyének növekedéséhez kezdetben számos inputtényező hozzájárulhatott, noha voltak olyan elemek is a bírák munkájának szabályozásában, amelyek az átpolitizálódás, ezáltal pedig a tekintélyvesztés irányába tolhatták volna el az alkotmánybíráskodást. Hogy végül milyen további tényezők járultak hozzá a német alkotmánybíróság tekintélyének (ezáltal pedig hatalmának) növekedéséhez, az egy újabb tanulmány tárgya lesz. Jegyzetek 1 Donald P. Kommers: Judicial Politics in West Germany. A Study of the Federal Constitutional Court. London: SAGE Publications, 1976. 29. o. 2 Karlheinz Niclauß: „Der Parlamentarische Rat und das Bundesverfassungsgericht". In: Das Bundesverfassungsgericht im politischen System (szerk. Robert van Ooyen - Martin Möllers). Wiesbaden: VS Verlag, 2006. 115. o.; Reinhard Schiffers: „»Ein mächtiger Pfeiler im Bau der Bundesrepublik«: Das Gesetz über das Bundesverfassungsgerichts vom 12. März 1951.". In: Vierteljahrshefle für Zeitgeschichte, Vol. 32. No. 1. (1984). 66. o. 3 Uwe Wesel: Der Gang nach Karlsruhe. Das Bundesverfassungsgericht in der Geschichte der Bundesrepublik. München: Karl Blessing Verlag, 2004. 42. o. 128 Külügyi Szemle
