Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE - Pócza Kálmán: Politika és alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte
Politika ás alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte Pócza Kálmán M anapság kétségkívül a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BVerfG) az egyik legnagyobb tekintéllyel rendelkező bírói testület nemcsak Németországban, hanem nemzetközi összehasonlításban is. Ez a tekintély azonban nem öröktől fogva adatott meg a vörös talárba öltözött bírákból álló testületnek: mivel a német jogrendszerben a második világháború előtt teljesen ismeretlen volt az alkotmánybírósági felülvizsgálat intézménye (judicial review), az 1951 szeptemberében felállt testületnek is meg kellett találnia a helyét a német politikai rendszeren belül.1 Ezt ugyan két dokumentum is rögzítette, ám sem az 1949 májusában elfogadott német alaptörvény (Grundgesetz), sem pedig az 1951 februárjában jóváhagyott alkotmánybírósági törvény nem tisztázott részletkérdésnek tűnő, ám a valóságban nagyon is fontos kérdéseket. Nem volt egyértelmű, hogy az alkotmánybíróság vajon a bírósági rendszer szerves részét képezi-e, mint a többi szövetségi bíróság (Bundesgerichtsof, Bundesverwaltungsgericht, Bundesfinanzhof, Bundesarbeitsgericht, Bundessozialgericht), vagy pedig egy elkülönült alkotmányos szerv (Verfassungsorgan). Az is kérdéses volt, hogy az alkotmánybíróságnak van-e önálló költségvetése, vagy az igazságügyi minisztérium költségvetésének egy alfejezete illeti meg a testületet. Újabb kérdésként vetődött fel, hogy a bírák az igazságügyi minisztérium hivatalnokai vagy egy elkülönült alkotmányos szerv munkatársai. Annak a szabályozása sem történt meg egyértelműen, hogy az alkotmánybíróság csak a minisztériumon keresztül érintkezhet-e a többi alkotmányos szervvel, vagy közvetlenül is - mint ahogy nem rendelkezett írott jogszabály arról sem, hogy tudományos munkatársaikat maguk az alkotmánybírák vagy az igazságügyi minisztérium választja ki és alkalmazza. Tisztázatlan volt továbbá, hogy csak és kizárólag az alkotmánybíróság értelmezheti-e az alkotmányt, vagy esetleg más bírói szerveknek is joguk van erre. De nem szabályozták egyértelműen az alkotmánybírák kiválasztásának (nem a megválasztásuknak!) a mechanizmusa sem. Első pillantásra ezek részletkérdéseknek tűnnek, de mint alább látni fogjuk, az önálló és nagy tekintéllyel rendelkező 2014. tavasz 111