Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Az emberi jogok nemzetközi védelme annak, hogy nagy emberáldozattal járnak, másrészt a konfliktus kiterjedhet a környező régióra is. Westerwelle szövetségi külügyminiszter úgy érvelt, hogy nincs „sebészi beavatkozás", a katonai műveleteknek mindig vannak civil áldozatai is, ezért humanitárius mérlegelésre van szükség.53 Mivel senki nem lehetett biztos abban, hogy Líbiában a katonai beavatkozás „kis veszteséggel" rövid távon eredményt hoz, Németország csak a szankciók megerősítését támogatta, az intervenciót viszont nem.54 A német pártok konszenzussal elhatárolódtak a szíriai vegyifegyver-támadás következtében felmerült katonai beavatkozásban való német részvétel lehetőségétől, helyette a politikai, a diplomáciai megoldás szükségességét hangoztatták. A katonai akciótól való távolmaradás kérdése a német parlamenti választási kampányban sem játszott fontos szerepet (leszámítva azt az esetet, amikor a kampány finisében kiderült, hogy korábban Németország is szállított Szíriának vegyi fegyver gyártására alkalmas anyagokat).55 Merkel kancellár, más német politikusokkal együtt, azt hangsúlyozta, hogy mielőtt a szövetségesek bármilyen további lépést tennének az Aszad-kormány ellen, meg kell várniuk az ENSZ-ellenőrök jelentését, amelyből kiderül, hogy a szíriai kormánycsapatok alkalmaztak-e mérges gázt. Egyben súlyos következményeket sürgetett arra az esetre, ha az derül ki, hogy Bassár el-Aszad felelős a vegyi fegyvereknek a civil lakosság elleni bevetéséért. A német álláspont az volt, hogy a nemzetközi jog megsértését - a vegyi fegyverek alkalmazását - nem lehet egy másik jogszegéssel, az ENSZ mandátuma nélküli katonai beavatkozással megválaszolni. Merkel kancellár leszögezte: Németország nem fog részt venni egy Szíria elleni katonai bevetésben,56 és ragaszkodott ahhoz, hogy az ENSZ-nek meg kell szerveznie a genfi konferenciát, és gondoskodni kell a felelősök Nemzetközi Büntetőbíróság elé állításáról. A német politikusok azt emelték ki, hogy a megoldásnak elsősorban a további jogsértések megelőzésére kell irányulnia.57 A 2013. december végén hivatalba lépett Steinmeier külügyminiszter a 2014. február 22-i ENSZ BT-határozatot kommentálva kiemelte: az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára, a szíriai polgárháborút katonai eszközökkel nem lehet megnyerni.58 r Nézeteltérések Németország és az Egyesült Államok emberi jogi felfogásában Németország és az Amerikai Egyesült Államok emberi jogi politikájában elsősorban a terrorizmus elleni harc értelmezésében és a német emberi jogi politika olyan kiemelt területein érzékelhetők ellentétek, mint a halálbüntetés megszüntetése és a kínzás tilalma. 2001. szeptember 11. után az USA sokak szerint nemcsak a terrorizmusnak „üzent hadat", de Irak megtámadásával, a guantánamói tábor megépítésével és a genfi egyezmények alkalmazásának megtagadásával a nemzetközi humanitárius jognak is. Az 2014. tavasz 99
