Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Kis-Benedek József: A Közel-Kelet katonai sajátosságai
Kis-Benedek József az izraelihez képest elavult és sebezhető, nem bír azokkal a képességekkel, amelyek Izrael esetében rendelkezésre állnak (valós idejű célzás, precíziós légi és rakétafegyverek, illetve hatékony elektronikai ellenintézkedési képesség). Az SA 2, 3, 5 és 6 típusú légvédelmi rakéták elektronikusan működésképtelenné tehetők, ugyanez vonatkozik a radarokra is, hiszen a reakcióidejük lassú, sugárzás esetén könnyen bemérhető és megzavarható.8 A haditengerészet Izrael és Szíria jelentős haditengerészeti erőket tart készenlétben. Komoly műveleti képességgel azonban csak Izrael bír. Mindkét ország rendelkezik hagyományos és aszimmetrikus képességgel is. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a 2006-os háborúban a Hezbollahnak sikerült Izrael egyik legkorszerűbb hajóját rakétával kilőnie. Az izraeli haditengerészet magas szintű aktivitást tanúsít, amelynek célja a Hezbollah tengeren érkező hadi ellátásának megakadályozása, a Gázai övezet tengeri biztosítása és az izraeli partok védelme. Az izraeli hadiflotta hatékony légi támogatásban részesül. A képességek bemutatása során ki kell emelni a haditengerészet három Dolphin osztályú tengeralattjáróját, amelyeket Németországtól kapott Izrael, majd három újabbat rendelt. Szíria haditengerészete ehhez viszonyítva elavult: két Petya osztályú fregattal rendelkezik. A három Romeo osztályú tengeralattjárója nem hajtott végre feladatot, és kivonták a rendszerből. 2009-ben Szíria - a 2006-os háború tapasztalatai alapján - SSC-5 típusú, radarirányítású, orosz gyártmányú hajók elleni rakétákat rendelt. E típus 300 kilométeres lőtávolságával jelentősen megnöveli a szír haditengerészet képességét. Nincs információ arra vonatkozóan, hogy az orosz fél leszállította volna a rakétákat.9 Irán és a Perzsa-öböl térségének erőviszonyai Az arab-izraeli erőviszonyok mellett a térség katonai helyzetének fontos mutatója Irán és a Perzsa-öböl térségének katonai erőviszonya. A kérdés elemzése során nem hagyható ki az Egyesült Államok és Irán viszonya, illetve Irán és az öböl menti államok kapcsolata. Az Amerikai Egyesült Államok a sah bukása és az Iráni Iszlám Köztársaság létrejötte óta úgy tekint Iránra, mint olyan államra, amely túszként tart fogva amerikai követségi alkalmazottakat, veszélyezteti a térséget, exportálja a terrorizmust, segéllyel és fegyverekkel támogatja a felkelőket Irakban és Afganisztánban, fenyegeti Izraelt, atomtöltettel ellátott rakéta arzenálra kíván szert tenni, és fenyegeti a Perzsa-öbölben az olajszállító hajók forgalmát. Ezzel együtt úgy véli az amerikai vezetés, hogy Irán regionális hatalmi törekvéseket akar megvalósítani, veszélyeztetve ezzel az amerikai és a szövetségi érdekeket. Ennek ellensúlyozására az 88 Külügyi Szemle
