Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ari Shavit remekműve Izraelről (Réti György)
Könyvszemle A szerző így jellemzi a kialakult helyzetet: ... a 2006-os tapasztalat részletes panorámaképet ad a világról, amelyben Izrael él: Irán felemelkedőben van. A Hezbollah északon építkezik, a Hamasz délen. A megszállás és az egyoldalúság kudarcot vallott. Minden talpalatnyi földet, amit Izrael kiürített, Irán által támogatott terrorista egységek vettek át, amelyek képesek veszélyeztetni Izraelt a rakétáikkal... Az alapok jók: erős gazdaságunk van, mozgékony társadalmunk, benne kivételes tehetségű emberek, meggyőző józan ésszel és kitartással. Az izraeli köztársaság politikai struktúrái és intézményei azonban igencsak betegek. És a betegség mélyreható. A hét izraeli belső lázadás alulról felfelé kezdte bomlasztani a szuverén nemzetet, az elit tehetetlensége pedig felülről... A hetedik évtizedében Izrael sokkal kevésbé szilárd nemzetállam, mint tízéves korában volt. (431-433. o.) A tizenötödik fejezet az elmúlt négy évtizedben lezajlott izraeli „gazdasági csodát" mutatja be és elemzi. A kiváló teljesítményt annak tulajdonítja, hogy a Ben Gurion-féle „andern regime bukása hatalmas energiákat szabadított fel. Az új keletű izraeli individualizmus az új izraeli kapitalizmust harsány sikerré tette... modern vállalkozások ezrei tették Izraelt a Nyugat egyik legmozgékonyabb gazdaságává..." (457., 465. o.) Ez utóbbiak illusztrálására két sikertörténetet ismertet részletesen: Michael Strauss egy kis vidéki élelmiszerüzemet változtatott nemzetközi cégbirodalommá, Kobi Richter pedig a maga zsenialitásával a high-tech több területét felölelően hozott létre egy nagyon sikeres nemzetközi vállalat- birodalmat. A gazdasági fejlődés azonban növelte a szociális különbségeket. Ez ellen tiltakozott 2011-ben a Tel-Avivban megrendezett tüntetéssorozat sok százezernyi résztvevője. A16. fejezet már a címében is jelzi, hogy Izrael legfőbb „egzisztenciális kihívásával", az iráni atomfegyverkezés veszélyeivel foglalkozik. A téma felvezetésében megállapítja: Az iráni nukleáris kihívásnak természetesen van izraeli vonatkozása is. Igaz, Izraelről azt mondják, hogy atomhatalom. Izrael azonban soha nem élt a különleges fegyver nyújtotta előnyökkel. Jóllehet, a szomszédai állandóan fenyegetik, ő soha nem fenyegetőzött azzal, hogy eltörli őket a föld színéről. A nukleáris szférában Izrael csodálatraméltóan felelős és mértéktartó módon járt el. Az ajatollahok regionális hegemóniára törnek, és Izraelt megtizedelve szeretnék látni. Ha kezükbe jutna az atombomba, fel is használhatják azt, vagy átadhatják másoknak, akik élhetnek vele... Izrael azonban nem volt képes szembenézni az iráni kihívással... (472-473. o.) Az atombombakérdés leírásához azt az Amos Jadlin tábornokot hívja szakértőnek, aki 1981-ben részt vett az iraki atomközpont lebombázásában, majd 2007-ben - már az izraeli hírszerzés főnökeként - a szíriai plutóniumreaktor megsemmisítésének 178 Külügyi Szemle
