Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Kacziba Péter: A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai
Kacziba Péter A feltárások belföldi vonatkozásai A nemzetközi elismertségnek örvendő Ciprusi Köztársaság a lehető legmegfelelőbb időpontban fedezte fel a sziget déli előterében fekvő földgázkincset: a kitermelés tényleges beindulása ugyanis középtávon számos égető gazdasági és politikai problémára adhat pozitív választ. A súlyos gazdasági válsággal küzdő görög ciprióta kormányzat a földgázvagyon belső felhasználása tekintetében az energiaárak csökkenését és az energiaforrások diverzifikációját várja, míg a lehetséges exportjövedelmek tekintetében a külföldi hitelezők felé történő pénzügyi elkötelezettség csökkenésével számol. A földgázkincs kérdése politikai szempontból is egyértelműen „nemzeti üggyé" vált, hiszen a ciprusi egyesítés dilemmáját a felfedezés nemcsak számottevő gazdasági tartalommal töltötte meg, de egyben a regionális hatalmak gazdasági megfontolású reunifikációs érdekeltségére is hatást gyakorolt. A lehetséges földgázkitermelés belgazdasági jelentősége A Ciprusi Köztársaság döntéshozóinak egyik legmértéktartóbb elvárása a földgázkinccsel kapcsolatban az, hogy a belső felhasználás segítségével majd közép- és esetleg hosszú távon is csökkenteni tudják a földrajzi izoláltságukból adódó magas energiaáraikat. Az elvárás korántsem túlzó igény, az Európai Unióban ugyanis Cipruson a legmagasabbak az energiaárak, ami ugyanakkor ez idáig szükségszerűen adódott a sziget elhelyezkedéséből és a nyersanyagok hiányából következő importszükségletből. Az energiaárak magyar mértékkel is horribilisnek számító magassága az olajalapú villamosenergia-előállítás eredménye. 2010-ben Dél-Ciprus áramtermelésének 99,7%-a nyugodott importált kőolajon, míg a teljes energiafelhasználás tekintetében az olajfüggőség elérte a 95%-ot.9 Ez utóbbi adat jól mutatja, hogy a szigetszerte egyre gyakrabban alkalmazott megújulóenergia-termelés korántsem tud lépést tartani az igényekkel: a főleg nap-, szél- és biomasszából nyert energián alapuló „zöld" források a teljes ener- giamix tekintetében a 2006-os 2,5%-os részesedési arányból 2010-re is csak 4%-ot tudtak elérni.10 A gázalapú energiafelhasználás gyakorlatilag elenyészőnek tekinthető, a háztartásokban korábban alkalmazott palackos PB-gázt pedig a jóval kényelmesebb és modernebb villamosenergia-alapú készülékek váltják fel. 152 Külügyi Szemle
