Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Csicsmann László - N. Rózsa Erzsébet: A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten
A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten az izraeli fél nem reagált a követelésre, Ankara kiutasította a Törökországba akkreditált izraeli nagykövetet, és felfüggesztette valamennyi katonai együttműködését a zsidó állammal, az addigi legalacsonyabb szintre csökkentve ezzel a török-izraeli diplomáciai kapcsolatokat. Mindeközben a török közvélemény-kutatások nagyra értékelték Erdogan Izrael-ellenes kirohanásait.39 Az „arab tavasz" keretében zajló változások önmagukban nem eredményeztek jelentős elmozdulást a feszült török-izraeli viszonyban. 2012 nyarán azonban a regionális eszkaláció veszélyét magában hordozó szíriai polgárháború - pragmatikus szempontok alapján - közelebb hozta egymáshoz a két államot. Mind Törökország, mind Izrael érintetté vált a szíriai határon átnyúló fegyveres incidensek kiküszöbölésében, mivel azok előre vetítették a konfliktus kiszélesedésének lehetőségét. Mindkét állam - hasonló reálpolitikai megfontolásokból - tartózkodik a katonai beavatkozástól, ugyanakkor diplomáciai síkon mindent elkövet az Aszad-rezsim elszigeteléséért. Az „arab tavasz" által indukált, a stratégiai erőegyensúlyt is érintő változások reálpolitikai szempontból a török-izraeli kapcsolatok normalizálását kellene, hogy előidézzék. Netanyahuék azonban annak ellenére is elutasítják a török kormány előtti bocsánatkérést, hogy az izraeli közvélemény álláspontja ebben a kérdésben ellentétes az övékével.40 Az „arab tavasz" hatására kiteljesedő arab reneszánsz hátrányosan érintette Törökországnak a palesztinkérdésre való befolyását, közvetítő szerepét. A 2012 novemberében a Gázai övezetben indított izraeli katonai hadműveletet (Operation Pillar of Defense) a török vezetés élesen bírálta. Erdogan az arab közvélemény megnyerése érdekében igen elítélő retorikát használt, amikor Izraelt „terrorista államnak", a gázai beavatkozást pedig „etnikai tisztogatásnak" nevezte.41 Erdogan azonban heves reakcióival együtt sem játszott jelentős szerepet a 2012. novemberi katonai akció lezárásában, ugyanis a tűzszünetet az egyiptomi elnökválasztást megnyerő, iszlamista Mohamed Murszi hozta tető alá. A török-iráni kapcsolatok átértékelődése Törökország Ahmet Necdet Sezer török köztársasági elnök 2002-es teheráni látogatását követően szívélyes kapcsolatokat épített ki Iránnal. 2004-ben Erdogan miniszter- elnök járt Iránban, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pedig először 2008-ban viszonozta azt. A két ország történelmi rivalizálását (Oszmán Birodalom versus Perzsia; török-perzsa, síita-szunnita törésvonal) a reálpolitikai és a gazdasági érdekek háttérbe szorították. Törökország nemzetközi síkon közvetítőként lépett fel az iráni nukleáris kérdés rendezését övező diplomáciai erőfeszítésekben. 2010 májusában Erdogan, a brazil Lula da Silva és Ahmadinezsád aláírta a nukleáris megállapodást, amelynek keretében az 2013. tavasz 71
