Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből kedvező sem Magyarország, sem az európai országok érdekei szempontjából. Franciaország is részt vállalhat az egyensúly biztosításában [...] főleg politikai, kulturális, nyelvi-civilizációs téren, de gazdasági együttműködésben is.61 Lionel Stoleru francia tervügyi miniszter 1989 novemberében szintén hasonló meglátásait fejtette ki a magyar tervhivatal elnökének.62 Párizs minden ilyen irányú szándéka és Budapest nyitottsága ellenére sem csökkent lényeges mértékben a magyarországi francia és német gazdasági jelenlét közötti óriási különbség.63 A magyar hivatalos szemléletben Franciaország nemzetközi - és főleg az európai - politikai befolyása azonban részben ellensúlyozni tudta ezt a hiányosságot. Az időközben a magyar belpolitikában lezajlott gyökeres változás, illetve az ország egyre romló gazdasági állapota fokozatosan átformálta Budapest hozzáállását a francia-német kérdéshez. A hidegháború megszűnésével egyre nyilvánvalóbban a nemzeti érdekek, nem pedig egy párt és egy birodalom érdeke érvényesült a külpolitikai szemléletben, így Bonn és Párizs irányába sem. Budapest szemében a francia-német együttműködés továbbra is fontos tényező maradt Magyarország gazdasági kérdései, de egyben az ország külpolitikai stratégiája szempontjából is. A francia-német együttműködés a magyar külpolitika fókuszában Párizs és Bonn együttműködésének kérdése 1990-ben is a magyar külpolitika leginkább figyelemmel kísért témakörei között maradt. Budapestet is érintette, épp ezért erőteljesen foglalkoztatta a német újraegyesítés ügye, illetve a Franciaországnak és az NSZK-nak a kelet-európai országok irányába megnyilvánuló politikája. A két téma természetesen szorosan összefüggött egymással. Többek között 1990 februárjában Magyarország párizsi követségén is készült egy alapos elemzés, amely körbejárta Bonn lehetőségeit, a nemzetközi eseményekhez való hozzáállását, a francia-német együttműködés fontosságát is hangsúlyozva. A dokumentumban egyebek mellett ez olvasható: Franciaország és az NSZK két évvel ezelőtt hirdette meg közös keleti politikáját. E két ország ma is motorja lehetne az EK-országokat széles körben magába foglaló közös külpolitikai tervezésnek. Ennek tulajdonképpen már része a reformországoknak nyújtott segítség szervezése. Továbblépésként azonban a társulási formákon kell gondolkodni, amellyel ezek a legközelebb kerülhetnek az EK-hoz, elérve azt a célt, hogy az Európa közepén meglévő gazdasági, szociális különbségek csökkenthetők legyenek.64 2013. tél 89
