Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből A korszak magyar hírszerzési dokumentumainak szerzői úgy értékelték, hogy Mitterrand hatalomra jutása után a védelmi kérdésekben a francia-német együttműködés fokozatos erősödése érzékelhető. Az elemzések szerint a katonai együttműködés jelentős mértékben Párizs érdeke.31 Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy „a franciák a vezető szerepet meg akarják őrizni. A nyugatnémetekkel a hagyományos fegyverzet gyártása és hadrendbe állítása terén szándékoznak együttműködni, de semmi esetre sem engednek nekik beleszólást a francia nukleáris elrettentő erő felhasználásába, bár azt az utóbbi időben nyugatnémet részről felvetették".32 Az elemzők úgy vélik, Párizs nem kívánja, hogy katonai téren az NSZK egy „bizonyos" önállósági határt átlépjen.33 A dokumentumok ugyanakkor kiemelik, hogy Franciaországnak célja és érdeke is a katonai együttműködés, hiszen így tudja Bonnt jobban ellenőrzése alá vonni, az Egyesült Államoktól nagyobb távolságot tartani, illetve a megfelelő pénzügyi forrásokat előteremteni a haditechnikai fejlesztésekhez. Egy magyar hírszerzési jelentés szerint az NSZK ezzel tökéletesen tisztában volt. A Jacques Chirac miniszterelnöki kinevezése után bonni látogatásával kapcsolatban készült, 1986 áprilisában kelt feljegyzés többek között így ír: Chirac továbbra is jó együttműködést akar az NSZK kormányával. Nyugatnémet vélemény szerint ez a politikai szövetségen túlmenően elsősorban, de jóllehet elsődlegesen, azért van így, mert Franciaország az NSZK anyagi támogatása nélkül nem tudja realizálni nagyratörő európai technológiai terveit, de azt a nagyhatalmi törekvést sem, hogy Nyugat-Európában vezető szereppel rendelkezzen. Ezt nyugatnémet részről tisztán látják.34 A Jacques Chirac külpolitikájáról e témában született és Budapestre is eljuttatott szovjet jelentés szintén megerősíti ezt. A magyarra is lefordított dokumentumban többek között ez olvasható: „Franciaország és az NSZK katonai együttműködését Chirac szorosabbnak és többoldalúnak szeretné látni. Chirac a francia elnöknél határozottabban foglal állást a Bonnban beterjesztett »Európai védelmi kezdeményezés« mellett, és egyetért azzal, hogy az EUREKA programnak35 katonai irányt adjanak."36 A két nyugat-európai ország védelmi együttműködéséről készült magyar dokumentumok kiemelik, hogy 1986-ra gyakorlatilag sikerült az Elysée-szerződésben lefektetett elveket megvalósítani. A bonni magyar nagykövetségen 1987 októberében, „A nyugatnémet-francia biztonságpolitikai együttműködés kilátásai" címmel készült, „szigorúan titkos" elemzés különösen is nagy alapossággal járja körbe a kérdést. A dokumentumban többek között ez szerepel: Franciaország lényegében Kohl kancellár 1982-es első párizsi útját követően - amelynek során már hangsúlyt kapott a francia-német biztonsági partnerség kérdése - felhagyott azzal, hogy Ny-Európát az USA ellen próbálja „felhangolni" és előtérbe került Ny-Európának a nyugati szövetségi rendszeren belüli szerepének és jelentőségének az USA-éval azonos szintre történő 2013. tél 81
