Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Törökország és a Balkán A fenti adatokból is látszik, hogy főleg azon országok esetében kedvező Törökország megítélése, amelyek kulturálisan és vallásilag jobban kötődnek hozzá, illetve a politikai nehézségeik is arra ösztönzik őket, hogy erős szövetségeseket keressenek. Ez lényegében kijelöli a török külpolitika mozgásterét a régióban, illetve predesztinálja a muszlim népek védnökének szerepére. Konklúzió A tanulmányból kitűnik, hogy a rengeteg történelmi, kulturális szállal a Balkánhoz kötődő Törökország jelenleg igen aktív külpolitikát folytat a régióban. Törökország az elmúlt húsz évben az eszközök széles tárházát - a nemzetközi fórumoktól a békefenntartók küldéséig - bevetette, és a régió stabilitásának biztosítása érdekében az összes konfliktus kezelésében részt vett, s jelenleg is kezdeményezőként lép fel a balkáni államok közötti együttműködésben. A régióban egyre hangsúlyosabban jelen lévő állam - a külügyminisztériumtól a fejlesztési segélyező intézményig - nagy figyelmet fordít az identitáspolitikára, illetve a balkáni muszlimok támogatására, a már meglévő kapcsolatok elmélyítésére. Ezt alapvetően befolyásolja a régió népeinek nemzetépítésében betöltött Törökország-képe (illetve az annak befolyásolására tett jelenlegi török kísérletek): főleg olyan muszlim népek esetében nagyobb a mozgástér, amelyek identitásában a vallás fontos. Ez magyarázza, hogy miért a bosnyákok és a koszovóiak nyitottabbak Törökország felé, s miért kevésbé készségesek az albániai albánok vagy a bulgáriai törökök. E kapcsolatokat vizsgálva arra juthatunk, hogy néhány „stratégiai" partnerre tett szert az ország. Vitathatatlanul a leglátványosabb együttműködésről Macedónia, Koszovó és Bosznia esetében beszélhetünk; az előbbinél a szoros viszonyban mindenképp geopolitikai megfontolások játszanak nagy szerepet. Az identitáspolitikán túl a gazdasági kapcsolatok - török tőkebefektetések és a kereskedelem bővülése - jelenti a török jelenlét másik legfontosabb pillérét a régióban. Ezt pedig az összes nehéz helyzetben lévő balkáni állam szívesen fogadja, hiszen a megjelenő török üzletemberek befektetései munkahelyteremtéssel járnak. Ez pedig állami szinten az ellenséges percepciókat vagy hozzáállást is átírhatja, mint ezt szerb vagy bolgár esetben is látni. Míg a korábban látványosan javuló közel-keleti politika az „arab tavasz" miatt egyelőre kudarcnak tűnik (különösen Szíria esetében), illetve sokan a „zéró probléma a szomszédokkal" davutoglui koncepciójának bukását hirdetik, a Balkán viszonylatában egyre szorosabb együttműködést és a gazdasági kapcsolatok fellendülését látni. Amíg Törökország belpolitikai és gazdasági stabilitása megmarad, addig várhatóan ez a folyamat folytatódni is fog. 2013. tavasz 53
