Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Törökország és a Balkán és Koszovói nevezi meg a balkáni geopolitika két fő tengelyének, a Dráva-Száva és a Morava-Vardar tengely középpontjának.57 Az elméletet a gyakorlatba átültető török külpolitika valóban Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, illetve Macedóniával tartja fenn a legszorosabb kapcsolatokat. Ezt a kulturális kapcsolatokon túl az indokolja, hogy mindhárom állam instabil kül- és belpolitikai helyzetben van; míg az elsőnél inkább a belpolitikai problémák dominálnak, az utóbbiaknak főleg külpolitikai nehézségekkel kell szembenézniük.58 Ezek során Ankara támogatása kulcsfontosságú lehet. A bosnyákokkal - akik esetében a muszlim vallás adja az identitás alapját az ortodox szerbek és a katolikus horvátok között - különösen szívélyes kapcsolatok alakultak ki. Különösen az után, hogy Erdogan 2012 nyarán kijelentette, hogy a halálos ágyán Alija Izetbegovic megkérte, vigyázzon Boszniára.59 Törökország igyekszik mediátorként fellépni az egy országon belüli muszlim közösségek közti viszályban is. Erre az egyik legjobb példa a szerbiai bosnyákok esete, akik évek óta nem tudnak megállapodni a főmufti személyéről. A törésvonal a Növi Pazarban székelő Muhamed Zukolic - akinek segítségével autonómiát követelő bos- nyák nemzeti párt is alakult - és a fővárosban működő Adem Zilkic között húzódik. Míg az előbbi a maga nemzetközi egyetemével és politikai-gazdasági bázisával kulcs- fontosságú tényező a helyi közösségek életének szervezésében, illetve a boszniai főmufti, Mustafa Ceric támogatásában részesül, addig Zilkic a szerb kormány bizalmát élvezi. A bosnyák közösséget 2007 óta megosztó vita megoldása érdekében Boris Tadic szerb elnök 2009-ben felkérte Ankarát, hogy közvetítsen a felek között. Davutoglu és a Diyanet (Vallási Ügyek Elnöksége) részvételével hamarosan tárgyalóasztalhoz ültek a felek,60 de az egyelőre nem vezetett eredményre.61 Törökország a szerb állásponthoz hasonlóan az egységet támogatja (melyben Zukorlic lemondana főmufti címéről), ami beárnyékolja Növi Pazar és Ankara kapcsolatát. Mindazonáltal Ankara felelősséget érez a régió gazdaságának fellendítése iránt is. Erdogan 2010-es szandzsáki látogatása alkalmával ígéretet tett arra, hogy a törökök támogatni fogják a Szerbia egyik legszegényebb régiójának számító területet. Bár a beígért török üzletemberek - kevés kivétellel - mindezidáig nem jelentek Szandzsákban, a török fejlesztési segélyezési ügynökség több projektet is indított, elsősorban iskolák és kulturális központok felépítésére.62 Nem sokkal a török miniszterelnök látogatása után török kulturális intézet nyílt a városban, ahol jelenleg 40-50 fő tanul törökül.63 A muszlim közösséget immár húsz éve megosztó belső viszály miatt hasonló helyzet állt elő Bulgáriában is. Ott a kommunista időkben megválasztott Nedim Gencev és a helybeli török kisebbségi párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért által támogatott főmuftik versengenek a címért. Ahmet Davutoglu ott is jelezte mediációs szándékát, ám a bolgárok nem voltak készségesek a török ajánlkozást illetően. 2013. tavasz 49
