Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Egeresi Zoltán 1992 júniusában összehívták az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) tagállamainak külügyminisztereit Isztanbulba, ahol a résztvevők a szerbek elleni ENSZ-lépések szükségessége mellett foglaltak állást; augusztusban Ankara egy cselekvési tervet is kidolgozott a konfliktus megoldására - bár ez a kezdeményezés végül kis visszhangot kapott.22 1992 novemberében a régiós államok részvételével a balkáni helyzetről szóló konferenciát szerveztek Isztambulban, amelyen a török külügyminiszter, Hikmet Q’etin a háború eszkalálódásának veszélyeire, illetve a nemzetközi intervenció szükségességére hívta fel a figyelmet. A konferencia lényegében Törökország aktivitását, nemzetközi és régiós elköteleződését hivatott prezentálni.23 Később, amikor a háborús konfliktus kitört a horvátok és a bosnyákok között,24 Törökország megpróbált közvetíteni, s a több helyszínen folyó tárgyalások hozzájárultak a két ország közti 1994-es megegyezéshez.25 A török miniszterelnök asszonynak, Tansu (^illemek az ugyanabban az évben tett zágrábi és szarajevói látogatása szintén fontos jelzés volt mind a nemzetközi közösség, mind a török szavazók irányába.26 A török közvélemény figyelmét komolyan felkeltő koszovói konfliktus idején a külügyminiszter, Ismail Cem és az elnök, Süleyman Demirel is felajánlotta mediációját a konfliktusban, illetve elmentek tárgyalni Belgrádba a békés megegyezés lehetőségeiről - eredménytelenül.27 A vezetés mellett a törökországi társadalom is kivette részét a konfliktus kezeléséből: a jelentős koszovói és más balkáni diaszpórák szervezésében segélyszállítmányokat is sikerült Koszovóba küldeni.28 A biztonsági dimenzió indokolta a háborús konfliktusok után a békefenntartó misz- sziókban való részvételt is.29 Törökország 1995 után ezerfős kontingenst küldött Boszniába az IFOR keretében,30 majd pedig az azt váltó több misszióban - így az SFOR-ban (1995-2004) vagy az EUFOR kötelékén belül az ALTHEA-ban - is részt vettek török csapatok. Bosznia-Hercegovinában a török kontingens főleg a bosnyákok lakta Zenicában állomásozott. A piramisjáték után polgárháború közeli helyzetbe került Albániába az „Operation Alba" keretében egy nyolcszázötven fős török egység is érkezett 1997 tavaszán, mely az ország északi részét és Tiranát biztosította.31 A macedón-albán konfliktus miatt megosztott Macedóniában több misszió keretében (Essential Harvest, Amber Fox, Allied Harmony, Concordia and Proxima) ugyancsak megjelentek a török egységek. Koszovóban részt vett az UNMIK-ban, illetve a KFOR több mint ötezer fős kontingenséből 2013 elején 376 főt adott Törökország.32 A török katonák fogadtatása jellemzően pozitív volt a muszlimok által lakott területeken, ami nagyban hozzájárult csapataik sikerességéhez. Ráadásul később a török segélyek is megindultak ezekre a területekre, így például Zenicában a török fejlesztési segélyezési ügynökség támogatásával 2005-ben török nyelvi és irodalmi tanszék alakult.33 44 Külügyi Szemle
