Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Végh Zsuzsanna Jegyzetek 1 Az ország hivatalos neve Moldáv Köztársaság, de a Moldova megnevezés is használatos az irodalomban, A szövegben egyenrangúként szerepel a két elnevezés. 2 A Dnyeszter bal partján elterülő szakadár terület önmagát Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaságnak nevezi. A Moldáv Köztársaság nem fogadja el ezt a nevet, a területet rendszerint Dnyeszter-melléki régióként, transznyisztriai régióként említi. A tanulmányban a szerző az egyszerűség kedvéért Dnyeszter-mellékként, illetve Transznvisztriaként hivatkozik a szakadár államra, és ezalatt, ha máshogy nem jelzi, a szakadár államot mint külön aktort érti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaságot önálló, szuverén államnak tekintené. 3 A Prut és a Dnyeszter folyók közötti terület, Besszarábia, 1812-ben került orosz fennhatóság alá, miután kikerült az Oszmán Birodalom irányítása alól. Ezt követően a terület, melyet ekkor még túlnyomórészt (86%) moldávok laktak, erőteljes oroszosításon ment keresztül: a román nyelvet felváltotta az orosz a hivatalos használatban, és megindult az oroszok betelepülése. A 20. század elejére a moldávok aránya 40%-ra csökkent, a városokban pedig mindössze 14%-ot tett ki. Lásd erről: Steven D. Roper: „Post-Soviet Moldova's Identity and Foreign Policy". In: Europe's Last Frontier? Belarus, Moldova and Ukraine between Russia and the European Union (szerk. Olivier Schmidtke és Serhy Yekelchyk). New York: Palgrave Macmillan, 2008.80—81. o. Az első világháború alatt megerősödött a pánromán nacionalizmus, és a helyi moldáv elit is a nagyobb önrendelkezésért szállt síkra. Az 1917-ben megalakult, rövid életű Besszarábia Moldáv Demokratikus Köztársaság 1918-ban egyesült Romániával, amit a térség erős románosítása követett. 1924-ben az akkor már szovjet vezetés az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részeként a Dnyeszter bal partján megalakította a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, és egy önálló, a romántól különböző moldáv etnikum létrehozásán munkálkodott. Moldova történetéről lásd: Charles King: The Moldovans. Stanford, CA: Hoover Institution Press, 2000. 4 King: i. in. 185. o.; Dov Lynch: Engaging Eurasia's Separatist States. Washington D.C.: United States Institute of Peace, 2004. 33. o. 5 Jacek Wróbel: „The European Union and Moldova". CES Studies, No. 13. (2004). 62. o. 6 Uo. 63-64. o. 7 Roper: i. rn. 92. o. 8 A 2001-es parlamenti választásokon Moldova Kommunista Pártja a szavazatok 50,08 százalékát kapta meg, amivel 71 mandátumot szerzett a 101 fős törvényhozásban. 9 A moldáv alkotmány 13. cikke mondja ki az orosz nyelvnek a Moldáv Köztársaság területén való védettségét. Az alkotmány angol fordítása elérhető az alábbi linken: „Constitution of the Republic of Moldova". International Labour Organization, http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—ed_ protect/—protrav/—ilo_aids/documents/legaldocument/wcms_127942.pdf. 10 Taras Kuzio: „Virtual Foreign Policy in Belarus and Russia". The ]amestown Foundation PRISM, Vol. 7. No. 11. (2001). Part 3. 11 Andrey Safonov: „Transnistria: A Policy of Separation from Moldova", jrn Moldova. Arena of International Influences (szerk. Marcin Kosienkowski és William Schreiber). Plymouth: Lexington Books, 2012. 267-271. o. 12 A transznyisztriai rendezési folyamatról bővebben lásd: Végh Zsuzsanna: „Winds of Change in the Transnistrian Settlement Process". MKI Tanulmányok, No. 1. (2012); Végh Zsuzsanna: Moving Beyond Intractability: Conflict Resolution in the Case of Transnistria. Budapest: CEU, 2012. MA dissertation. Elektronikus változat: www.etd.ceu.hu/2012/vegh_zsuzsanna.pdf . 13 Érdekesség, hogy mind a különmegbízotti pozíciónak, mind az EUBAM-missziónak volt magyar vonatkozása. Nem szekundált diplomatákról volt szó ugyan, de említést érdemel, hogy 2007-2011 között Mizsei Kálmán töltötte be a transznyisztriai konfliktusért felelős különleges megbízotti feladatkört, és 2005-2009 között Bánfi Ferenc látta el az EUBAM vezetői feladatait. 38 Külügyi Szemle
