Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa élen jár az Unióval való munkakapcsolat kiépítettségében, a jogszabályi környezet közelítésében és a reformfolyamat menedzsmentjében is. A 2012-es évet értékelő jelentés23 viszont felhívta a figyelmet arra, hogy több fontos intézmény (az alkotmánybíróság, az adóhatóság, a Nemzeti Korrupcióellenes Központ, a belügyminisztérium és a főügyész hivatala) kapcsán felmerült, hogy nem független szereplőként működnek, hanem politikai megrendeléseket hajtanak végre. A hiányosságokról az uniós szomszédságpolitikát értékelő 2013-as Progress Report is megemlékezik.24 Sok tekintetben a jelentés a már meglévő eredmények további folytatására, a reformok melletti elkötelezettségre hívja fel a figyelmet, de néhány területen kimondottan arra szólítja fel Moldovát, hogy kezdje meg végre a reformokat. E területek - az indexek alapján nem meglepő módon az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás reformja, a korrupció elleni harc növelése, valamint a közigazgatás reformja és a decentralizációs stratégia végrehajtása. Ezek ugyanazok a problematikus kérdések, amelyekre a 2013 eleji belpolitikai válság is rámutatott, és amelyek végrehajtása nélkül a reformfolyamat nem tud maradandó eredményeket elérni. Ezek természetesen (gazdasági és politikai szempontból is) igen költséges reformok, és implementációjuk Moldova elkötelezettségének valódi tesztjét jelentik majd. Összességében tehát azt látjuk, hogy Moldova nem teljesít annyira jól, mint azt a róla kialakult kép sugallná. Az azonban kétségtelen, hogy az Európai Unió irányába a politikai elit szintjén ilyen erős explicit elköteleződésre még nem volt példa. Felmerül a kérdés, hogy ez valóban a választói akaratot tükrözi-e, összhangban van-e a politikai elit és a társadalom külpolitikai orientációja. A legpontosabb mutatóként a kisinyovi Institute of Public Policy közvélemény-kutatásai szolgálhatnak, melyek előnye, hogy hosszú évek óta ugyanazzal a metodológiával dolgoznak, így adataik idősorosán összevethetőek. A számunkra releváns kérdés így hangzik: Ha most vasárnap lenne népszavazás az Európai Unióhoz való csatlakozásról, mellette vagy ellene szavazna? Erre a válaszadók százalékos arányában a következő eredményeket kaptuk az elmúlt tíz év során (a konkrét adatokat a 3. sz. függelék tartalmazza):25 A következő oldalon látható grafikon tanúsága szerint az EU-csatlakozást támogatók egyértelműen többségben vannak azokhoz képest, akik kimondottan elleneznék Moldova uniós tagságát. A társadalom többségi támogatása tehát egyelőre megvan, de ha ez a tendencia folytatódik, akkor már nem sokáig. A 2009-2013-as időszakot vizsgálva ugyanis azt látjuk, hogy az AEI-koalíció kormányzása alatt nemhogy nőtt volna, hanem kifejezetten csökkent a tagságot pártolók aránya, míg 2011-ben a csatlakozást ellenzők köre is számottevően nőtt. A magyarázat az is lehet, hogy a kormány munkájával elégedetlen, a sorozatos belpolitikai válságokból kiábrándult választópolgár az Európai Unióra is kivetíti ezt az elégedetlenségét, ugyanis a koalíció nevében egyértelmű az EU- ra való utalás. Ez azt is jelenti, hogy a kormány az integrációs céljait nem megfelelően kommunikálja a társadalom felé. 2013. ősz 27
