Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Rácz András: A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája
A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája értelemben vett katonai szuverenitás intervenciós (tehát nem önkéntes) szűkülésének lehetősége, a Lukasenko-rezsim blokkoló magatartásba kezd. Ez tapasztalható például az orosz és a belorusz légvédelmi rendszer integrációjának esetében: hiába működőképes az már 2008 óta, Lukasenko folyamatosan blokkolja a parancsnok, egy orosz főtiszt kinevezését.41 Az ugyanis azt eredményezné, hogy belorusz egységek orosz főparancsnokság alá kerülnének, és jelentősen csökkenne Minszk formális utasítási joga. Hasonló a helyzet a két ország által 1999-ben létrehozott Regionális Harccsoport (Regionalnaja Grupirovka Voiszk, RGV) kapcsán is. Bár elvileg háború esetén az RGV orosz parancsnokság alatt tevékenykedne, a belorusz alkotmány tiltja, hogy az ország fegyveres erőit külföldön bevessék. Az a tény, hogy ezt a passzust máig sem módosították, azt mutatja, hogy a Lukasenko-rendszer igyekszik elkerülni, hogy a fegyveres erői ténylegesen Moszkva irányítása alá kerüljenek. Kérdéses ugyanakkor, hogy - figyelembe véve Belarusz egyre erősödő gazdasági és katonai függését Oroszországtól - meddig tartható fenn ez a magatartás. Bár az orosz-belorusz kétoldalú katonai együttműködés kerete formailag az Államszövetség, valójában az látszik, hogy a vonatkozó döntéseket egyre inkább Moszkva hozza meg, és akaratát előbb-utóbb sikerül ráerőltetnie Minszkre. Jól mutatja ezt a lidai légibázis esete: a költséges és nem is mindig gördülékeny együttműködés helyett Oroszország saját légierejét telepíti Belaruszba. Másképp fogalmazva: bár Belarusz vesztfáliai szuverenitásának vonatkozó elemeit de jure az Államszövetséghez delegálták - ami a kormányközi jelleg miatt nem is jelentette ténylegesen a róluk való lemondást -, de facto ez a szuverenitás sérül, hiszen a védelempolitikai döntések már nem közösen, hanem Oroszországban születnek. Habár Belarusz formálisan meg tudja akadályozni a katonai együttműködés további mélyülését és így Oroszország dominanciájának erősödését, a gazdasági függés kétségessé teszi az ellenállás fenntarthatóságát. A gazdasági szuverenitás A jelenkori orosz-belorusz gazdasági kapcsolatoknak a krasneri szuverenitáslogika mentén történő vizsgálatakor természetesen a legelső kérdés, amit meg kell válaszolni, hogy vajon a gazdasági viszonyrendszer leírására használható-e egyáltalán a vesztfáliai szuverenitás fogalma, vagy inkább az interdependens szuverenitás fogalomkörébe tartozik. Az a véleményem, hogy a nagyon sajátos történelméből és a jelenkori gazdasági berendezkedéséből adódóan Belarusz gazdaságára nemcsak a magától értetődő, így különösebb magyarázatot nem igénylő interdependens szuverenitás fogalma használható (ahová a jelen vizsgálat tárgyát nem képező vámunió is tartozik), de a klasszikus vesztfáliai szuverenitás is. Ennek magyarázata az 1991 után nagyrészt elmaradt,42 kisebb 2013. ősz 11
